Harminc év, mágikus kor. A valódi felnőttkor kezdete. Emberekké váltunk - nővé, férfivé. Férfiként egyre inkább halántékra fésüljük a hajunkat - és már egy Saab nyűgöz le minket a Ferrari helyett. Harminchárom év: krisztusi kor. A bőrdzseki, a póló, a deszkás cipő után inget, casual ruhákat kezdünk hordani, a metál és a techno után megértjük a kifinomultabb zenéket is. Lenyugodtunk. Pedig miken mentünk keresztül..!
Már nem iszunk meg minden szemetet. Nincs több Éva vermut, boroskóla meg gyümölcsvodka. Mindenből csak az igazit, azt is tisztán. Az édes bor megszűnik létezni, az nem is bor. Csakis száraz, és abból is leginkább vörös. Az ember megtanulja értékelni az igazi ízeket, megtanulja használni az orrát, érteni a bort. Kiélvezzük. Olyan nincs, hogy "valamilyen sör". Amíg tíz éve még csak az volt fontos, hogy hideg legyen - ma csak jó sört iszunk, és nagyon megválogatjuk, hogy melyiket. A hűtőnkben már nemcsak olcsó alkohol, félig bontott konzerv, parizer meg száraz pizzahéj található - gondosan állítjuk össze a bevásárlólistát.
Hiszen azzá leszünk, amit megeszünk. Ételek, vendéglők. Már nem vonzanak a gyorséttermek, az éjszakai dögevő a Moszkván, az Árpád híd metróállomásánál vett, megmikrózott pizzaszelet a felvizezett kecsöppel. Ugye feltűnt, hogy mennyire megváltozott az ízlésed? Azt beszélik, hogy az embernek hétévente gyökeresen más lesz az ízlése. Már nem a szokásos ketchup-sültkrumpli-rántotthús kombó az, ami ízlik? Az ember (és főleg a férfi) - ahogy érik - a fanyarabb, nyersebb, rusztikusabb ízek fel mozdul el. Édestől a keserűhöz, sóstól a fűszereshez. Képbe jönnek a lédús rare steakek, a vajon párolt spárga, megtanuljuk megkülönböztetni a hátszínt a vesepecsenyétől - a szűzérmét a karajtól.
Mert harminc fölött az ember már odafigyel. Meg is engedheti magának, hogy normálisan étkezzen, normálisakat igyon, és normális helyekre menjen szórakozni.
A talponállók romantikája a gomolygó füsttel, csövesekkel, melósokkal? Egy idő után rájössz, hogy inkább megfizeted az árát annak, hogy kulturált, füstmentes - vagy jól szellőző - helyen jó italt fogyassz minőségi ételekkel. Ami valamikor jópofa, romantikus élménynek bizonyult, az bizony mostanra már kevésbé vállalható időtöltéssé - nyűggé, szükséggé - silányult. Ha hetente egyszer-kétszer elengedik a lányok a fiúkat biliárdozni, akkor annak meg kell adni a módját!
Lenyugodtunk, lehiggadtunk. A tizenéves kor tesztoszteron-túltengésének szerepét a megfontoltság veszi át. Megválogatjuk, kivel bújunk ágyba: a vad, hedonista éveknek mára vége. De kezdődik valami teljesen más, egy új, misztikus korszak... a mennyiséget a minőség, a gyors kielégülés hajszolását az érzékiség váltja fel.
Vagy mégis lenne kedved huszonévesként viháncolni? Nem mondhatod komolyan. Nézz magadra: harminc fölött vagy. Egy felnőttet látok. Ilyenkor már elég gáz úgy viselkedni, mintha még mindig egyetemista lennél... tanulj meg méltósággal felnőni, és elfogadni az idő múlását. Viselkedj a korosztályodhoz méltóan. Még mindig otthon laksz? Nincs gyereked? Nincs családod? Hát akkor itt az ideje, hogy megállapodj. Mert már abban a korban vagy, amikor ez a normális.
Végezetül pedig egy napi posztajánló odaátról: Magányos néni a bérházból.
Az utolsó 100 komment: