El Topo kedves törzsolvasónk hozta fel az egyik kommentjében, hogy volt már rendőr barátnője, akihez számtalan kedves emlék köti.

Mivel többen is biztattuk egy részletesebb beszámoló megírására, meg is lepett minket egy szép levélkével - olvassátok szeretettel:

Ha az embernek rendőr barátnője van, akkor hamar észreveszi, hogy alternatív nyelvet beszél. Magyarul, de mégis valahogy idegenül.

Nyugodtan elfelejtheted azt a szót, hogy bicikli, csak kerékpár van. Az ember az alapesetben állampolgár, de nem ritka, hogy valakire elkövetőként, gyanúsítottként, vagy csak terheltként hivatkozik. Az autó az személygépjármű (később még szerephez jut). Este nyolckor nem lehet találkozni vele, csak húsznullanullakor. Amikor először beszéltem meg vele randit a Batthyányi téri palacsintázóhoz, konkrétan azt mondta, hogy 16.08-kor találkozzunk. És akkor is jött!!!! Ebben az a vicc, hogy tapasztalatom szerint a lányok jelentős része azt sem tudja, hogy létezik ilyen időpont, nemhogy akkorra érkezzen!

Rendőrlánnyal járni nota bene fárasztó kissé.

A durva azonban nem ez. A durva az a rendőr- és féltékeny barátnő! Mint a filmeken: bármikor képes feltenni azt a kérdést, hogy hol voltál és mit csináltál június 13-án 16 és 18 óra között (faszomtudja, azt sem tudom, hogy tegnapelőtt hol voltam a jelzett időpontban). Kik voltak jelen?

Mindennap beszámoltat az aznapi történésekről, és jaj neked, ha valami részletet kihagysz, mert jelentéktelennek tartottad (anyám felhívott, hogy felugorhatnék valamikor, mert csöpög a klozet tartálya). Kikkel találkoztál aznap, különös tekintettel a nőnemű gyanúsítottakra? :)

Milyen honlapokat látogattál meg aznap az interneten? Utólag végignézi az előzményeket, és szarban vagy, ha elfelejtetted mondani, hogy megnézted a császármorzsa receptjét a finomizek.hu-n. Biztos nem cseteltél? Egész biztos? Nem akarsz valamit elmondani (ez mennyire durva kérdés már, gondoljatok csak bele jobban!)?

A kapcsolatunk akkor kezdett hűvössé válni, mikor észrevettem, hogy nézi a kilométerórát a kocsimban. Mármint, hogy két találkozás között hány kilométert autóztam. Akkoriban fix helyen dolgoztam, 15 km oda, ugyanannyi vissza. Szorozta a napok számával, és ha különbséget tapasztalt, azonnal rákérdezett, hol voltam (tankoltam, nem esett útba benzinkút).

A vég akkor jött el, mikor este tíz körül (22 óra) rájöttem, hogy elfogyott a cigim. Felelőtlenül kocsiba ugrottam és a legközelebbi benzinkúthoz hajtottam, ahol kettő doboz cigarettát vásároltam. Mikor hazaértem, csörgött a mobilom (rendőrlány dolgozott):

-Hol vagy?
-Hol lennék? Itthon.
-NEM IGAZ! NEM VAGY OTTHON!
-De itthon vagyok, ha nem hiszed, hívj fel itthon!
Otthoni telefon cseng.
-Szóval otthon vagy.
-Itthon.
(villanykörte gyullad a fejemben)
-De te honnan tudod, hogy negyed óráig NEM voltam itthon?
-...
-Megnézetted a szolgálatos járőrökkel?
-Hát... meg.

Ahogy El Topóval beszéltük, ez az összeállítás bizony más blogokon is megállná a helyét, de nagyon is jó lesz ez itt :-))

Friss, még meleg: Droli ma reggeli paródiájában a Modorost örökítette meg! Nem bízott semmit a véletlenre: anyukás, párbeszédes posztot olvashattok, természetesen görbítve.

A fagyi visszanyal ;-)) - én pedig várom a szlenges paródiát!

Interjú, paródia - tényleg lesz itt hamarosan még rajzfilm is...