/Nyelvész Józsinak köszönöm a közreműködést./

1. buta
2. nem túl okos
3. egy hülye picsa
4. gazdag
5. keveset tanult

El kell tudnunk választani egymástól a válogatottnak való szurkolást és a stadionépítési őrületet. Nem hagyhatjuk, hogy Orbán a focit is lenyúlja, ahogy tette azt a kokárdával vagy a Moszkva térrel meg a Várkert Bazárral.

A hatalom megint a legvédtelenebbeket szemelte ki magának: a fákat. Azokat a fákat, akik képtelenek megvédeni önmagukat. Jól jellemzi mindez a hatalom gőgjét, hisz mindig az ártatlanokat pécézi ki magának. Azonban ezúttal elszámították magukat! A fáknak is vannak jogaik. Mivel a fák is olyanok mint az emberek. Ők is lélegeznek. Ők is éreznek. Ők is fénnyel és vízzel táplálkoznak. Nem vágynak másra, csak hogy békénhagyják őket. Hogy szabadon nőhessenek. Szabadon. Egy dolog miatt lehet mindezt megtenni velük. Mivel a fák nem szavaznak.

Szerencsétlen kis csemeték, senkinek sem ártottak soha, most mégis ingatlanfejlesztések útjában állnak. Valakik az életterükre pályáznak. Ugyanis betonkomplexumoknak kell a hely.

Nos hát, elkapták a Szörnyeteget, az Állatot, aki nem érdemel életet - és máris olvashatjuk az erkölcsileg felsőbbrendű honfitársainkból kibuggyanó gyilkolási vágy manifesztációját, mert a plebsz azóta se változott: lincselni akar, kínozni, kivégezni, szenzációt, kalodát és bűnbakot. És mindig előjön ugyanaz, sose tanulunk saját hibáinkból - pedig azt a bizonyos puskát sem Salem Abdeslam, hanem mi, mindannyian tartottuk.

Mert igen: neki is - mint mindannyiunknak és a serpáknak szintúgy - van neve. Mert ő nem az okozó, hanem a tünet. Tünete annak, amit mi: európai, fehér, keresztény emberek (ha te nem az vagy, akkor bocs - a szerk.) itt kizsákmányolással létrehoztunk és ápolgatunk, mindannyian. Főleg te és én: magyar, 20-as, 30-as fiatal.

Hallom, nagy az ijedelem a közszféra egyes területein, hogy egyre nagyobb a terhelés, jelenteni kell egymásról, portfóliót kell készíteni, ráadásul a főnököd se mindig az, akit te vagy a gyerekek közfelkiáltással szeretnének.

Társadalmunkat időtlen idők óta mérgezik az anyukák, barátnők, nagymamák fehér mérgekkel (finomliszt, kristály- és porcukrok), rossz zsírokkal, értéktelen szénhidrátokkal, üres kalóriákkal.

Habarásra rántás és besamel, fogaid közé kristálycukor és grillázs, szádba a pattogós cukorka - ráadásul mostanában a vissza a retrótermészetbe-mozgalmak keretében valamiért az emberek elhitték, hogy ezek egy kis pálinkával még csupa orvosságnak is számítanak, pedig nem.

És a régmúlt, gyermekkori szegénység illatai és ízei után kutatva jól szituált, dolgozó emberek lapátolnak ilyeneket magukba a céges étkezdében... bizonyára a tesitanár tockosaira is elmélázó, csillogó szemekkel gondolnak vissza.

/Tripadvisor - nutellás-banános lángos/

Egészségetekre!

(Kurtznak és sokanmásoknak köszönöm)

Parancsoljatok, az eredmények!

Mindenkinek köszönjük az inputot, és jövőre hasonló jókat kívánunk.

Tartsuk szem előtt: mindenkit igenis szeretünk, különösen a rokonokat. Ha másért nem, hát ezért is szeretjük az összejöveteleket, hogy jóízűt mosolyogjunk a kifejezetten szar, szemétbe való ajándékokon. Moralizálni nem kell, de itt kicsit ki lehet ereszteni a gőzt. 

Eredményhirdetés még az újév előtt!

Kedves Tibor!

Mint tudjuk, a szalagavatónál több lehetőséget csak a karácsony kínál a modoroskodásra, fájóan konstatáltam, hogy idén ez eddig kimaradt. Bátorkodtam hát eme hiátus orvoslására egy szerény ám ízléses csokrot kötni a teljesség igénye nélkül. Ha arra érdemesnek találod, leközölheted, ha kevésnek, remélem ötleteket tudsz meríteni későbbiekhez (Tibor: amióta megláttam egy kommentben, hogy ő karácsonykor panelfürdőszobában csókolózik a nagynénjével, én nem is tudom, mit gondoljak már).

Nyilasi Misi

Közeleg az újabb év vége (talán megint elfelejtettünk szólni, de hétéves lett a blog október végén, hurrá!), ideje újra számot vetnünk szánalmas kis életünkkel és mindazzal, ami valóban foglalkoztat és befolyásol minket.

Az év Top 5 legelvetemültebb személyisége tehát:

Persze lehet Budapest, vagy akármilyen más város és városrész meg kerület, nem érdekel. Az engem határozottan aggasztó folyamatok mindenhol, ugyanúgy beindulnak egy idő után. 

/Forrás: loptam a csoportból. Ugye, milyen szar?/

Kedves félművelt, proletár felebarátom!

Most, hogy végre kis öreg kezeiddel internetet érinthetsz és kitárulnak a világ eddig nem ismert dimenziói, ettől még kérlek, viseld a nyilvánosságot és az új élményeket méltósággal. Én Téged természetesen továbbra is szeretlek, hiszen gyakorló keresztyénként muszáj szeretnem téged, de amúgy gyűlöllek.

Bizonyára mindenkinek felsejlik Regős Bendegúz sóhaja az Indul a bakterházból, amikor a bukszában nem talál semmi értékeset (elnézést kérek attól, aki még nem látta, és meg szeretett volna nagyon lepődni a shyamalani csavaron) - ezt tetézik persze a pénzemberekről, lottóötösről, összeesküvésekről, számlát adni nem tudásról, világbajnok adóékről, minimálbérre bejelentésről, trükközési kényszerről szóló történetek és legendák.

Illik minden jobb posztot valami hatásos, punk felütéssel kezdődni - úgyhogy akár egyszavas, csupa sokatmondó ponttal (full stop, period!) ellátott mondatokban is kijelenthetném önmagamat visszhangozva, hogy midlife crisis, amit leginkább azért érdemes megemlíteni, hogy mindenkiben tudatosítsuk tájékozottságunkat; Cambridge Proficiency-szintű, aktív angoltudásunkat. Esetleg egymás után ismételgetni szinonimaként az idegen és a magyar megfelelőket mintegy összekacsintva az értőkkel: értjük mind a ketten, de azért megismétlem mindkét verzióját, ezzel is bizonyítva önnön műveltségünket, tudatosságunkat a nem túl terjengős, zsargonmentes, választékos anyanyelv-használatára.

-És melóval mi a helyzet?

-Bírom-bírom, de egyre inkább kacsintgatok másfelé. Az a baj, hogy így 40 felé már nem ragadhatunk le túl hosszan semmilyen pozícióban, mert aztán utána az maradsz, ami addig lettél. Úgyhogy max. 2-3 évente próbálok mostanában váltani egyre magasabb fokozatba, persze mindig legalább bruttó 2-300-as lépcsőkben. Utóbbi időben bevált. Merj nagyot mondani, aztán a behívási arány egész jó - onnan pedig már nem nagy rulett a dolog.

First things first: az önéletrajz a világszinten leszakadó, bántóan dízelszagú németből átvett Lebenslauf tükörfordítása; már csak a szó használata is avítt, múltban ragadt, táblázatokat kinyomtató és vonalzóval összenéző emberre utal. Ugyanez igaz a curriculum vitae-re, CV-re, ami talán még József Attila idejében vagánynak számíthatott - de elég belegondolni: megkapta vajon JA azt az állást..?

Ugye, hogy nem.

Maradjunk tehát a friss resuménél, én mindenképpen azt tanácsolom, ha egy főállásbeli munkaügyi tanácsadó, talent recruiter szerény javaslatára hallgatsz.

Kedves Mindenki!

Bár hazánkban - hála Istennek - nem tudott még elterjedni az a fajta szélsőliberális véleményterror, mint pl. a németeknél, azért sokan már olyan magabiztossággal használják a média szócsöveit, mintha Németországban lennének, és azonnal mindenféle kiközösítéssel fenyegetnek minden ellentétes véleményt (kiközösítenek 9,5 millió embert tízezres közösségükből).

Szerencsére a Magyar Nemzet (nem a Miniszterelnök Úrnak hátat fordító napilap) immunrendszere dicséretesen erős, és idegenkedik mindenféle egzotikus befolyástól - gyanakvóan méreget minden szokatlant, és ez így van jól. Nem csoda ilyen viharos történelemmel.

Ám egy hibát rendre elkövet: belesétál az extremisták által állított kommunikációs csapdákba, és megfelelési kényszerében hülyeségeket beszél, amit rutinnal forgatnak ki a véleményterroristák. Tehát: ne próbáljunk megértő, jó - ámde szigorú és rendpárti - embereknek tűnni, mert az már nem téveszt meg senkit. Inkább mondjuk meg őszintén. Hátha azt elfogadják, és azzal vitatkozni se nagyon lehet.

Kedves Magyar Honfitársam, aki eddig vízumokkal, útlevéllel, okmányirodával, lejárati idővel, tartózkodási engedéllyel, pecsétekkel, ESTA-val, Arbeitsbewilligunggal piszmogtál!

Egyszerűsítés. Ez a XXI. század kulcsszava.

Kishazánkban is mintaszerűen égrakétáznak az alulról induló, közösségi alapon működő szolgáltatások: ki gondolta volna akár csak 4-5 éve is, hogy 2015-re leáldozóban lesz a budapesti kerékpárkultusz, mert mindenki Uberrel és Wundercarral fog csak közlekedni egyik bulihelyszínről a másikra? Hogy komoly válságba kerülnek a kempingek, panziók, az Agoda vagy a Booking.com, mert mindenki az AirBnB-n talál magának szálláskát a fővárosban? Boltban mikor jártál utoljára? Na ugye. Hiszen ott az eBay, a vatera, az olx, a teszvesz, jófogás - töredékáron, elképesztő minőségű szolgáltatással. Nem kell elcsattognod a boltba, mindent HÁZHOZ hoznak, hiszen úgyis mindig otthon vagy...

Mi nekünk a szegénység? Volt már? Na és. Nem lehet róla eleget írni, főleg, ha megérted különböző stációit.

A gyermekkori, örök sóvárgást, a közös gyerekszobákat, a felnőttként is otthon élést, a panelokat, a szar kaját és örökös pénzproblémát. Azt, hogy nincs - és hogy ki kell számolni, és hogy elfogy.

Ha gyenge idegzetű, nőnemű, kiskorú, 30 év alatti, Tibi atya- Tékasztorik-, Demény- vagy Puzsér-rajongó, facebookos forradalmár ésvagy jogvédő vagy (tehát nem értékeled az ilyen ízléstelen humort), kérlek, nehogy elolvasd ezt.

Menj máshova, van neked tetsző anyag bőven.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.