És a Tanárnőnek ki tetszett-e javítani a dolgozatokat?

2021/07/23. - írta: Modor Tibi

Magázódunk, tegeződünk, tetszikezünk, harmadik személyezünk.

A protokoll és a szokások változnak, generációról generációra terjed az amerikanizálódásnak hitt tegeződés, holott - mint tudjuk - ott pont, hogy mindenki magázódik. Illetve hát: második személy többesszámazódik. Vagy inkább a Rexed-féle svéd modell?

  • Szüleinket mi már tegezzük. Ők a szüleiket valószínűleg szintén. De a nagyszüleink még bőven tetszikezték a saját szüleiket.
  • Nagyszüleinket tegezzük.
  • Dédszüleinket (már aki volt) tetszikeztük.
  • A nagynéniket tegezzük.
  • A nagy-nagynéniket viszont gyakran még mindig tetszikezzük, amíg még vannak.
  • Állítólag valamikor a házastársak is magázódtak. Milyen lehetett már magázódva megkérni valami ilyesmire, hogy -Legyen kedves, Icuka most már megfordulni (most inkább nem írok durvábbakat, értitek).
  • Anyóst, apóst magázzuk (főleg a szüleink generációja), a csendőrpertu még ötvenéves vőkkel, menyekkel is működik, kikerüljük, tetszikezzük - de mi egyre inkább tegezzük. Felajánlja vagy nem ajánlja? Ha letegez a százéves öregember, akkor 40-50 éves fejjel most mit mondjak neki? Na, legalább kicsit gyereknek érezhetem magam egyszer. A nő a férfinak, az idősebb a fiatalabbnak, de a ranglétrán magasabb az alacsonyabbnak? Na akkor ezeket vegyítsd, és nézd meg a halmazok metszeteit, ki kinek mit ajánl fel.
  • Azt, hogy Ön vagy Maga, ki nem mondjuk - inkább a névvel helyettesítjük, ha tudjuk.
  • Az óvó néniket még tegeztük, legfeljebb a csókolom ment.
  • Az általános iskolai tanítókat, tanárokat néniztük-bácsiztuk, tetszikeztük, harmadik személyeztük, csókolomoztuk: -Timi néni kijavította-e a dolgozatokat, tetszene-e tudni segíteni?
  • Középiskolai tanárokat harmadik személyeztük: -Tanár Úr látta-e, legyen kedves; Jó napot kívánok (házirend: a napszaknak megfelelő köszönés).
  • Egyetemi tanároknál megint kezdett fordulni, egyre több tegeződés, lazázás. Hiszen úgyis mind kollégák vagyunk! Aztán a diáklányokat is csak elkapják egyszer-egyszer, legalább egy udvariassági kört lefutottak.
  • Németországban az irodában mindenki egymással magázódott (siezen) és dohányoztak közben, és Herr/Frau volt, oda-vissza. A vendéglátóban persze nem: ott a főnök mindenkit tegezett, a beosztott pedig magázott. Kivéve persze, ha németül húsz év után sem tudó bunkó bevándorló volt (a legtöbb az ilyen).
  • A melóst tegezzük (másra képtelen), a főnökével is csak addig magázó a viszony, amíg el nem fogadod az árajánlatot - onnantól ő tegez.
  • Modor-urazni könnyű (és még mindig jól hangzik), Modor-úrhölgyezni nagyon nem. Szegény nőknek még itt is csak a szarabb jutott.
  • A helló tegező, de a német hallo már nem (feltétlenül). Hallo Herr Schicklgruber!
  • Rangok, titulusok, képzettségek! Kedves Doktornő; Tisztelt Tanár Úr; Szervusz, Igazgató úr; Kedves Államtitkár Asszony; Mondja, Szerkesztő Úr; Kedves Mérnök úr, de kedves Mérnök Asszony? Oké, még talán, de kedves Közgazdász Úr, Adótanácsadó Úrhölgy, Könyvvizsgáló úr (direkt váltogatom a kis- és nagybetűt) az milyen már? Kedves Betonkeverő-kezelő Úr, tisztelt Takarító Úrhölgy! Igen Tisztelt Senior CEE-APAC PTP Master Data Supervisor Úr!
  • A mai gyerekek (állítólag) viszont már nem tudnak se tetszikelni, se magázódni - de mindenképpen kitolódik a korhatár, és az udvariassági formulák közül is csak annyit tanulnak meg, hogy JÓ NAPOT... Mi vagyunk az első generáció, akiknek a 15 éves kishölgyek már nem akarnak csókolommal köszönni... :((
  • A munkatársakat, üzleti partnereket, fejvadászokat látatlanban magázzuk, de ott már mindenki tegeződni akar, még ajánlattétel előtt is. Állítólag így könnyebb. Biztos?
  • Az üzletben sose találod el: a jó napotra, kezét csókolomra szia, vagy időközben tegezőre vált, a végén elköszönsz, hogy szia, erre benyögi, hogy viszlát. Fordítva ugyanez.

 

-Jó napot.

-Kezét csókolom.

-Szatyrot kértek?

-Igen, köszönöm.

-500 Ft-ot kérek szépen.

-Parancsolj. Köszönöm, szia.

-Viszontlátásra.

107 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Május 40. 2021.07.23. 18:15:12

Én szeretem magázni a huszonéves pénztároslányokat a boltban, az olyan szexi.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2021.07.23. 19:22:00

@Május 40.: persze, hogy.

Kezicsókolom + tetszik. Kisasszony!

pörgeszurkol 2021.07.23. 20:28:53

A kedvenc modoros perverzbácsi köszönésem a "csókolnám!"

Mitya Ivanov 2021.07.23. 22:47:01

A mai gyerekek alsótagozaton 4. osztályig tegezik a tanáraikat. Aztán amikor érzik, hogy a "szia Kati néni" már gáz, akkor inkbb már nem is köszönnek. Később jönnek az ügyetlen magázások, majd a neurózis és a mindenféle kommunikációra való képtelenség

BölcsÉsz 2021.07.25. 11:43:47

"herr schicklgruber" Ez tényleg fölösleges volt.

Feca 2021.07.25. 11:59:38

Tízéves kislány csókolommal köszön a negyvenes bácsinak. Eddig OK.
Majd rá 10 évvel kölcsönösen csókolommal köszönnek egymásnak.
Vicces és borzalmas.

Takács Miklós 2021.07.25. 12:18:58

@Feca: Szerintem ez lenne a természetes. Felnőtt ember felnőtt embert magáz. Ha egyenrangúak, vagy a magasabb rangú felajánlotta, akkor tegeződnek.

Abban a korszakban, amikor még művelt emberek érintkeztek művelt emberekkel (ide sorolok mindenkit, aki a társadalmi érintkezés szabályait ismerte és betartotta, tehát akár a parasztokat (földművesek, gazdák) is), nem is tegezhette tanár a 16. évet betöltött diáklányt, vagy az érettségi banketten a tanár úr nem a tegeződést ajánlotta fel az érettségizett diáknak, hanem visszaurazta.

Se a szülők, se a tanárok nem ismerik az udvariassági szabályokat, és nem is tudják megtanítani rá a gyermeket. Saját szememmel láttam az iskolában: a gyereknek a tanárok megtanították, hogy a felnőttet az ajtóban előre kell engedni, a gyermeket reggel a szülő vitte az iskolába, a gyermek félreállt, hogy a szülőjét előre engedje, erre a szülő belökdöste maga előtt az ajtón a gyereket.

Illemtudó felnőtt lesz ebből a gyermekből?

kiscsilla 2021.07.25. 12:36:16

@Takács Miklós:
Nekem nagyon fontos, hogy megtanítsam a gyerekeket az udvariassági formulákra. Ez a kulcsa az együttélésnek.
De azt is tudom, hogy sajnos sok kollégámnak ez nem fontos.
A leggázabb az, amikor a kollégám gyereke nem köszön az iskolában.

Mégsem! A leggázabb az, amikor Pistikét letolom, mert ezredszer nem köszön, pedig már oviban tudni kéne - és bejön a szülő reklamálni.

Amineknevetadokelveszik 2021.07.25. 12:41:12

Nekem semmi bajom a fix tegezodessel. Tudok magazodni, csak valahogy már nincs hol.
Ami fiatalkorom óta idegesít, az a csendorpertu. Nincs olyan helyzet az életben, ahol egy oldalu tegezodes indokolt, vagy illedelmes lenne.

Vén motoros 2021.07.25. 12:45:15

@Feca: gyakorlati tapasztalat: a házunkba költözött egy család, apa, anya 50-esek, gyerekek: 17 csinos körüli gimista lány, és egy 19 körüli fiú. Az mamával együtt jártunk általánosba, és jó haverok voltunk. Amikor először összetlálkoztunka Liftben: ÉN a családnak: Szia, Olga, kezicsókolom (a 17 éves széplánynak), jó napot az apának, és szervusz a fiúnak.
Visszaköszönés: Anya: szia, de rég látttalak! Apa: jónapot! Kislány nekem: kezicsókolom (!). 19 éves fiú: valamit mintha morogna az orra alatt, de inkább azt mondhatjuk, nem köszön.
Olyan volt, mint egy kicsit kínos kabaréjelenet.

Takács Miklós 2021.07.25. 12:49:45

@Amineknevetadokelveszik: A csendőrpertu általános és elfogadott a felnőtt-gyermek viszonylatban, de fiatal felnőtt és felnőtt között már valóban nem.

Takács Miklós 2021.07.25. 12:54:11

@Amineknevetadokelveszik: A fix tegeződés a lehető legudvariatlanabb megoldás, nem veszi figyelembe a társadalmi-, és korbeli különbségeket. Magázódni mindenütt lehet, sőt alap a magázódás. Egy üzletbe is magázódva kell bemenni, ha fiatalabb az eladó, akkor is, kivéve ha olyan a kapcsolatunk, hogy kölcsönösen tegeződünk.

heki 2021.07.25. 12:55:39

Valamiért azt írja, hogy tiltott kifejezést írok, nem értem.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 14:28:28

A romániai magyarok sokkal kevésbé hajlandók tegeződni, mint a mo-i magyarok.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 14:33:58

A gyerekkoromban a 70-es években a fő probléma a köszönés és megszólítás volt:
- ha ugyanis olyan rokon, akivel az ember gyakran találkozik, akkor szia és tegezés,
- ha viszont idegen, akkor mindentől függetlenül csókolom és tetszikezés.

De mi van a ritkán látott rokonnal? Na, ez nagy gond volt. Idegenként kezeljem vagy rokonként. Jellemzően köszönés helyett morogtam és elkerültem a beszédben minden olyan kifejezést, melynél választani kellett volna a tegezés és tetszikezés között.

A Joda visszatér 2021.07.25. 14:34:23

-Jöjjön fiam, ma este egy jó sexet szeretnék! :D

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 14:37:22

@Feca:

Velem megtörtént.

Volt szomszédok, szüleim nemzedéke. Amikor utoljára láttam őket, 17 voltam, s persze akkor csókolom és tetszikezés.

35 évvel később láttam őket ismét, apám temetésen. Automatikusan kicsúszott belőlem a "csókolom", pedig vicces volt, hogy 50+ évesen így köszönök egy 75 éves férfinek.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 14:40:28

@Amineknevetadokelveszik:

Az internet miatt tegeződős vagyok, de a neten kívül még meglep engem.

Példa. Budapesten vagyok, sorban állok pattogatott kukoricáért. A 17 éves eladólány azt mondja nekem "szia, mivel kéred?". Meglepődtem, hogy simán így beszál hozzám, őedig idősebb lehetek a szüleinél.

A Joda visszatér 2021.07.25. 14:42:13

@Május 40.:

No igen.. az ismeretlen nők magázása-tegezése. Sztem aki már bentebb van kicsit a korban, alapvetően örül ha tegezed, mert azt a következtetést vonja le, hogy fiatalabbnak néz ki a koránál, viszont a "csókolom"-tól meg a "kezét csókolóm"-tól hülyét kap, mert az ugye öregíti.
A tizen -huszon éves csajszik viszont sztem egzotikusnak tartják, ha "kezét csókolom"-ot köszönnek nekik, ha mondjuk egy pult mögött állnak, esetleg valamilyen hivatalos helyzetben. Egy buliban, szórakozóhelyen nyilván nem.

CoolKoon 2021.07.25. 15:30:13

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Igen, mert egyrészt a határon túli területeken nyelvi szempontból "megállt az idő", másrészt pedig mivel gyakorlatilag mindenhol lenézik/elnyomják/másodrangú állampolgároknak nézik őket, a magyarnak hivatalos státusza nincs, ezért az ottani nyelvezet fejlődése is megakadt, gyakorlatilag nyelvi zárványok alakultak ki. Ugyanezért használatos arrafelé egy csomó olyan (főleg német) kifejezés, ami a mo-i magyarban már (archaizmusként) kikopott.

A Joda visszatér 2021.07.25. 15:41:36

@Modor Tibi:

Tényleg egyszer kipróbálóm. Leszólítok egy 18-20 éves jó nőt, hogy aszongya :

-Elnézést kisasszony, tudna segíteni, hogy merre találom a..

Kíváncsi vagyok a reakcióra..:))

Almandin 2021.07.25. 15:47:52

@Amineknevetadokelveszik: Engem zavar a mindent elárasztó tegeződés. Mintha kialakulóban lenne egy íratlan szabály, hogy 50 alatt mindenkivel tegeződni kell. Boltokban már megszoktam a dolgot, de vannak helyek, ahol zavar. Pl. már volt arra példa, hogy bankfiókban is tegezett az ügyintéző, ez nekem a bizarr kategória. A tegeződés sajnos sokszor tolakodáshoz, bizalmaskodáshoz is vezet, mert olyan lelkiállapotot eredményez, mintha barátok lennének.
A másik véglet meg régen a szülők magázása, illetve a házastársak közti magázódás volt. Hideg, távolságtartó kapcsolatokhoz vezethetett.

Almandin 2021.07.25. 15:50:09

@A Joda visszatér: Lehet, hogy kiröhögne. De legalábbis furcsállná a dolgot.

Almandin 2021.07.25. 15:57:32

@Mitya Ivanov: Ez döbbenetes. Egyrészt a tanárt semmiképpen nem kellene tegezni. Érdekes, ezt én 7 évesen is megtanultam alkalmazni. Attól meg miért lennének később neurotikusak, mert magázni kellene a tanárt?
Inkább az a baj, hogy a tanárok nem szankcionálják a tiszteletlen viselkedést. Lehet, hogy már nem is szabad nekik.
Valamiért a mai gyerekek többsége megtaníthatatlan a rendes köszönésre.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 16:03:45

@Modor Tibi:

Amikor kamaszok voltunk, egymást úgy köszöntöttük, hogy "örvendek". Éppen akkoriban ment a tv-ben az angol Emma sorozat, s abban idióta udvariassági formulák volt, hogy pl. "elnézését kérem, attól tartok, Ön talán téved", s onnan lestük el az örvendetek. Aztán évekig így köszöntünk egymásnak.

A Joda visszatér 2021.07.25. 16:05:11

@Almandin:

Már a '30-as évek végén az USA-ba emigrált magyar fiatalok is beszámoltak arról, hogy mekkora kontraszt volt a számukra az itthoni paralizáló, katedrás iskolai légkör után a haveri viszonyt kialakító amerikai tanár. Persze a keleti partról volt szó alapvetően. Az USA más részein lehet, hogy nem ilyen volt a légkör.

A Joda visszatér 2021.07.25. 16:09:50

@Almandin:

Engem az érdekelne, hogy a hazai iskolákban mikor alakult ki a csendőrpertu, amely már az én általános- és középiskolai időszakomat jellemezte.
A háború előtt egész biztosan magázták már a 11-12 éves gimnazistákat is. Míg esetemben alap volt, hogy én magázom a tanárt, ő pedig tegez engem ('80-as, '90-es évek).

DFK 2021.07.25. 16:12:59

Engem nagyon zavar a korlátlan és zabolátlan tegeződés.
Ha az eladó letegez, én határozottan visszamagázom, döbbenten hallják a hölgyem/uram megszólítást.

A Joda visszatér 2021.07.25. 17:09:29

"Állítólag valamikor a házastársak is magázódtak. Milyen lehetett már magázódva megkérni valami ilyesmire, hogy -Legyen kedves, Icuka most már megfordulni "

Régi filmekben gyakran fiamnak szólítják egymást. A férj is a feleséget.

zaturek 2021.07.25. 18:10:10

Standup humoristák, amikor nem tudják eldönteni, hogy tegezzék vagy magázzák a közönségüket:
"Láttuk az új Star Warst?"
"...és azt tudjuk, hogy miért van ormánya az elefántnak?"

Egyébként a worpress magyar változatában is sok ilyen rendszerüzenet van.
Elfelejtettük a jelszavunkat? Segítségre van szükségünk? - vagy valami hasonló.

A jelenséggel egyébként Karinthy is foglalkozott a Tegezés című kis jelenetében.
cultura.hu/kultura/anekdota-estere-tegezes/

Almandin 2021.07.25. 18:18:11

@A Joda visszatér: Magázódás mellett is lehet jó tanár-diák viszony. A kölcsönös tegeződéssel az a baj, hogy lebontja azt a kisfokú távolságtartást, ami azért szükséges a tanár-diák viszonyban. Ami 80-90 éve nálunk volt, az a merev, poroszos rendszer, ahol a tanár rettegés tárgya volt és időnként körmösöket is osztogatott. A mai meg már a szöges ellentettje. Ha csak rászól a tanár a diákra, felbőszült szülők kérik ki maguknak, hogy nevelni is mer a pedagógus. Rosszabb esetben meg is verik. A tanárok képtelenek fegyelmet tartani, eszköztelenek is. Középiskolai tanárok számolnak be arról, hogy a lányok állandóan az Instagramot pörgetik a telójukon, a fiúk pedig pornóoldalakat néznek (!) az órán. Motiválni lehetetlen, mert a legizgalmasabb óra is eltörpül a net ingergazdagsága mögött. Ezek komoly gondok.

Almandin 2021.07.25. 18:24:39

@A Joda visszatér: Én a nyolcvanas-kilencvenes években voltam általános-és középiskolás. Akkor valóban az volt a szokás, hogy a tanár a kiskorú diákot tegezte, visszafelé meg a magázódás volt az elvárt. Engem ez nem zavart. Csendőrpertu csak felnőttek között volt lehetséges. Ma is az lenne az illendő, hogy a gyerek magázza a felnőttet a családtagokat kivéve.
A felnőttek közti csendőrpertu valóban tiszteletlenség, vagy csak szimplán bunkóság. Engem is zavar, ha 60-70 éves emberek tegeznek ismeretlenül, mert őket letegezni kínos lenne, de a magázódás esetén azt hiheti a másik, hogy kvázi gyerekként (le) kezelheti a másikat. Én ilyenkor finoman felhívom a figyelmét, hogy nem vagyok már gyerek és elvárom a kölcsönös magázódást. Sajnos emögött sokszor az van, hogy az idős emberek egy része nem képes felfogni, hogy attól, hogy valaki kora alapján a fia-lánya lehetne, még nem az és régen kinőtt a gyermekkorból.

élhetetlen 2021.07.25. 18:45:02

@Vén motoros: Mindent el lehet fogadni. 27 évig éltem az előző lakásomban, és ugyanaz a család volt a szomszédom. A feleséggel tegeződtem, a férjjel magázódtam. Született két gyerekük, akikkel tegeződtem. Aztán felnőttek, és összeállt az a szitu, hogy jön apa és fia, a 18 éves srác sziával köszön, az apja csókolommal. Senkit nem zavart.
Egyszer bakiztam, beköltözött a házba egy 75 körüli nő a férjével, én még negyven alatt voltam, és csókolommal köszöntem a nőnek. Visszaköszönt, hogy csókolom, attól kezdve így köszöntünk egymásnak.

A Joda visszatér 2021.07.25. 18:49:53

@Almandin: Igen , de mikor lett természetes, hisz a háború előtti világban a gimnazistákat jellemzően magázták az iskolában. Minek a hatására változott ez meg és mikor?

A Joda visszatér 2021.07.25. 18:53:40

@Almandin:

"Engem is zavar.."

Visszategezed, oszt volt nincs csendőrpertu.:)

A Joda visszatér 2021.07.25. 18:56:13

@Almandin:

"A tanárok képtelenek fegyelmet tartani, eszköztelenek is."

Ezen a nemrég elindított iskolaőr program sokat segít. Már önmagában sokat számít, hogy a tanulók tudják, hogy van egy egyenruhás személy, akit a tanár hívhat , ha gond van, és következményei lehetnek a viselkedésének.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 18:57:05

Amikor a PartyPokernél dolgoztam, jött egy új, kanadai vezető, aki kitalálta, ezentúl frissek, fiatalosak leszünk. Ennek keretében tegeződni fogunk MINDEN nyelven. Persze ő maga csak angolul tudott.

A kísérlet 2 hónap után megbukott, a legnegatívabb reakció a német játékosoktól jött kb. "ne tegezz, te bunkó" alakban. Tömegesen.

Azt jött az új szabály: csak ott tegeződünk, ahol ez kulturálisan poiztívnak számít.

élhetetlen 2021.07.25. 19:10:43

@Takács Miklós: „Felnőtt ember felnőtt embert magáz.”. Volt egy apám korabéli barátom, (nem szeretőm), felnőtt voltam, mikor megismertem a családon keresztül. Tegeződtünk, de úgy, hogy szia Sanyi bácsi. Megvolt a tisztelet is, és a bizalmasság is. Ez egy elég közvetlen kapcsolat volt, ilyenekkel, hogy ne főzzek lencsét szilveszterre, mert ő sokat főz, majd hoz át. (két háznyira laktunk egymástól, és már a lakásvásárlásomban is benne volt, hogy voltunk nála többször, és tetszett a terep). Egy kapcsolat minősége nem a tegezés, magázás kérdése.

A Joda visszatér 2021.07.25. 19:28:10

Amit viszont visszataszítónak tartok, amikor a 13-14 éves lánynak a szomszéd úr egyszer csak egyoldalúan elkezd kezicsókolomot köszönni egy bizonyos hangsúllyal, holott kislány kora óta ismeri, és eddig tegezte, ahogy egy gyereket szokás.
De most már mintegy jelzi, hogy "észre vettem ám, hogy kegyed már baszható korba kezd lépni". Ez undorító, és a gyereket zavarba hozza vele.

Vén motoros 2021.07.25. 19:32:51

@élhetetlen: Elfogadni mindent el lehet. De itt ez a kínosan vicces szituáció tartósan megmaradt. Nos, az én neveltetésem szerint a gyerekkori haveromnak, az Olgának kellett volna rendet teremtenie: bemutatnia engem a családjának, és javasolni, hogy - tekintettel a régi barártságunkra - ha már mi továbra is tegeződünk, akkor egyezzünk meg abban, hogy ki kinek mit köszön. Az illem ezt kívánta volna az Olga nevű családanyától.
Ez főleg nőknél válik néha kínossá. A házban felnőtt melletem egy kislány Virginia Secret modell szépségű bakfissá, amíg kicsi volt, természetesen kezicsókolommal köszönt nekem (15 évvel voltam idősebb nála), aztán amikor 16-17 éves lett, "ijedtemben" én köszöntem neki kezicsókolommal, amit azonnal vissza is kaptam tőle.
A köszönés, és a pozíció egyébként néha igen durva és kellemetlen társadalmi megkülönböztetéshez vezet. 23 évesen, 1975-ben kerültem be villamos tervezőnek egy olyan tervező vállalathoz, ahol szinte mindenki mérnök vagy felsőfokú technikus volt. Ott az volt a divat, hogy "mi mérnökök" egymás között tegeződünk! 23 évesen, tojáshéjjal a seggemen simán tegeződtem az 55-60 körüli irodavezetőmmel, főmérnökömmel meg az igazgatómmal is. Meg az összes idősebb mérnök kollégámmal. Ehhez az egyenrangú viszonyhoz könnyú hozzászokni.
Mi - mint Vállalat - Szocialista Nagyipar felkent villamos tervezői voltunk. Nos, itt jöttek további kínos dolgok. Elmentünk egy gyárba, ahol egy nagyobb energieallátás-felújítás vagy bővítés volt a feladatunk. Fogadott az igazgató, párttitkár, SZB titkár, Kisz titkár, repi kávé, olykor repi konyak, rövid bájcsevegés (23 évesen együtt "bratyizva" hatalmas gyárak vezetőivel), majd átadtak a Főenergetikusnak, és elkezdődött az érdemi munkánk. Mint tervező mérnökkel - dacára a koromnak - teljesen egyenrangúként bántak.
Nos, aztán jött a kínos rész. Bekopogott az üzemi mérnök, olajfoltos kék overallban (amúgy apám lehettet volna), és valami miatt a műszak vége előtt eltávozást kért. Úgy kezelték, mint egy ales a sorkatonát... Engem rendkívül kínosan érintett már az is, hogy a szemem előtt zajlik. Én meg ott álltam 23-25 évesen, ifjú tervező titánként, és pusztán a BEOSZTÁSOM (!) miatt látványosan egyenrangúként a vállalatvezetőkkel, míg a beosztott üzemi mérnök meg látványosan NEM. Mindez a 70-es évek elején történt.

Örömhernyó 2021.07.25. 20:11:41

@CoolKoon: A határontúli magyaroknál azért elég kevés helyen áll ma már fenn az, hogy lenézett, másodrangú állampolgárok lennének.
A szlovmagyaroknál például a magyarul Felvidéknek nevezett Dél-Szlovákia hatalmas kelet-nyugati kiterjedése miatt sem egységes ám a magyar nyelv használata. A Garam-menti tájszólást már Érsekújváron is megmosolyogják. Ráadásul nagyon sokat számít, hogy milyen iskolába járt az illető. Szlovák alapiskolába járók közt is találkoztam olyannal, akik szépen beszéltek magyarul, de mellette szlovákul is tökéletesen tudtak. Aki magyar iskolába jár, az szlovákul alig fog tudni, magyarul meg úgy, ahogy a környezete (esetleg tájszólással).
Szerbiában, Vajdaságban nyelvileg nincsenek elnyomva a magyarok. Úgy beszélnek, mint Magyarország déli részén. Romániában különbség van a székelyek és a partiumi magyarok közt.
Az ukrajnai magyarokat minden más határontúli magyar lenézi.

@A Joda visszatér: Nekem úgy tanították, hogy nőt magázni, önözni nem szabad, teccikezni kell. A csókolom bunkóság, a kezét csókolom a helyes forma.

Egyik nagynénémet tegezem, másikat teccikezem, ahogy a nagybátyámat is.

@Almandin: A poroszos oktatás nem azt jelenti, hogy a tanár rettegés tárgya és körmösöket osztogat.
A poroszos módszer az a nagytudású, tudós tanáregyéniségekre épített, a tanár volt a középpontban, ő vezeti az osztályt, határozza meg a dolgok folyását, de ez semmiképp nem rettegésen alapult. Mondjuk a magyar Nobel-díjasok mind poroszos oktatást kaptak, ha olvasol velük készült interjúkat, látod hogy emlékeznek a tanáraikra. Tudós igényességű tanárok, akik a tanításnak éltek, a kiemelkedő tehetségű tanítványoknak magasabb szintű feladatokat adtak stb. Nem akartak mindenkit egyformára nyírni, nem volt szégyen kilógni az átlagból felfelé, de szégyen volt lefelé kilógni.
Ellentétben a modern angolszász és skandináv rendszerrel, ahol a tanár egy mellékszereplő, a gyerekek szabadsága nagy, nagyban rajtuk múlik, hogy mit csinálnak.

A körmöst osztogató rettegett tanár az nem poroszos, hanem dilettáns. Amúgy amerikában a mai napig van sok olyan tagállam (19 tagállam pontosan), ahol a tanár elverheti a diákot (paddle). Az nagy presztizsű angol iskolákban is volt fizikai fenyítés.

Magyarországon kb. a második világháború után kezdett kihalni a poroszos oktatás, mert elkezdték a tanárok tömegképzését, nem tudományos igényű képzés folyik, hanem ahogy minden értelmiségi szakmában, a prolikból akartak tanárt, jogászt, mérnököt csinálni.

Mitya Ivanov 2021.07.25. 20:24:00

@A Joda visszatér: Én a 90-es évek elején voltam gimnazista egy kisvárosban és minden tanár magázta a diákokat. Érettségi banketten lehetett összetegeződni, de nem volt jellemző. Az intézményben indult egy 8 osztályos gimis képzés is, és őket is magázták.
Azóta nem tudom, hogy mi van, a saját gyerekeim még általámnos iskolások.
A diákoknak a tanárokat csak vezetéknév+ tanárnő vagy tanár úr ként lehetett megszólítani.

Mitya Ivanov 2021.07.25. 20:26:32

@Örömhernyó:
Nekem volt egy délvidéki (tehát jugoszláv) barátnőm, és az ottani magyarok kb röhögnek rajta és lenézik a teccikezést.

CoolKoon 2021.07.25. 20:32:42

@Örömhernyó: "A határontúli magyaroknál azért elég kevés helyen áll ma már fenn az, hogy lenézett, másodrangú állampolgárok lennének." - Számtalan ellenpéldát tudnék mondani, de mivel látom, hogy fogalmad sincs arról, hogy mit hadoválsz itt össze-vissza, inkább eltekintek ettől.

"Dél-Szlovákia hatalmas kelet-nyugati kiterjedése miatt sem egységes ám a magyar nyelv használata" - Tílleg? Há në beszíj!

"Szlovák alapiskolába járók közt is találkoztam olyannal, akik szépen beszéltek magyarul, de mellette szlovákul is tökéletesen tudtak." - Ó persze, csak írnia ne kelljen szegénynek magyarul.... amúgy meg a szlovák alapiskolába járók döntő többsége (80-90%-a) konyhanyelvi szintnél nem tud jobban magyarul, szűk a szókincse, képtelen néha alapvető dolgokat is magyarul elmondani, és a szókincse kizárólag azokra a szavakra korlátozódik, amelyeket "otthon a faluban" megtanult (tájszólással persze, de ez igazából a legkisebb gond).

"Aki magyar iskolába jár, az szlovákul alig fog tudni, magyarul meg úgy, ahogy a környezete" - Ez egy hatalmas ostobaság, és (többek között) pontosan ezzel az ostobasággal (is) szokta megindokolni a sok suttyó, hogy miért adja tót iskolába a gyerekét.

"Szerbiában, Vajdaságban nyelvileg nincsenek elnyomva a magyarok. Úgy beszélnek, mint Magyarország déli részén." - Muhahaha várd ki amíg Szerbia belép az EU-ba.....amúgy meg nem hiszem, hogy a 90-es évek polgárháborús korszakában olyan fantasztikus dolog volt magyarnak lenni a Vajdaságban.

Akárhogy is, amit itt leírtál, annak amúgy abszolúte semmi köze nemcsak a blogposzthoz, de még az én kommentemhez se.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2021.07.25. 20:35:15

@A Joda visszatér: és ha a kisúrnak kezd jó napot kívánokkal köszönni, akkor azt jelenti, hogy már a fiatalember is baszós korba lépett?

Örömhernyó 2021.07.25. 20:36:12

A párommal zömmel angolul beszélek. Angolul kizárólag magázás létezik, ha bizalmasabb viszonyban vagy a másik féllel, akkor keresztnevén szólítod. Amúgy meg Sir, Ma'am, Mr. Smith, Ms. Jenkins. Egyszerűbb.

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Angolul hogy tegeződtetek? King James Bible stílusában thou-t mondtatok you helyett? Meg használtátok a thee, thine, thy szavakat?

Németül, főleg az osztrákoknál elég komolyan veszik nem csak a magázást, de a címeket, rangokat is a megszólításnál. Herr Doktor/Professor Müller.

@A Joda visszatér: A tanórai telefonhasználatra egy zsírosnyakú iskolaőr nem jelent megoldást. Az ilyen gyereket adminisztratív eszközökkel el lehet vágni. Gimiben első osztályban volt egy osztálytársam, aki egy gazdag orvos gyereke volt, a tanárokat semmibe vette, beszólogatott, poénkodott, cigizett, lógott, kocsmázott. Másodikba már nem járt oda, egyszerűen mindenből meg kell buktatni. Mert jellemzően aki órán nem figyel, az nem fogja megugrani a dolgozatokban, feleleteken se a kettes szintet. Ha pedig megugorja, akkor nincs is probléma. De nem kell mindenkit, minden áron az iskolában tartani.

Amerikában azért hatalmas különbség van egy public school és egy tekintélyes private school vagy preparatory academy közt. A drága prep schoolokban nincs bratyizás a tanárral, igaz, hogy a tanár se packázhat a tandíjat fizető tanulóval.

A hagyományos angol public schoolokban (ami ott a magániskola neve, ellentétben az amerikai elnevezéssel), boarding schoolokban nincs haverkodó tanár. De ez nem jelenti, hogy a diákot szarba vennék.

Magyarországon a legjobb iskolák poroszos rendszerbe tanítottak, tehát egy tekintélyes tanár állt a katedrán, aki tudós volt, karrierjét a tanításra tette fel. Amit ma a magyar közvélemény poroszos iskolának hisz (körmösöket osztó idebeteg, dilettáns pedagógus), az nem az. Nagyapám, nagyanyám poroszos rendszerben tanult, a gimnáziumi tanáraiktól egy életre szóló hozzáállást kaptak.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.25. 20:39:18

@Örömhernyó:

" Angolul hogy tegeződtetek?"

Angol módra, azaz csak keresztnév.

Örömhernyó 2021.07.25. 20:57:26

@CoolKoon: Miért kevered ide a 90-es évek vajdasági helyzetét? A polgárháború, csóróság miatt akkor mindenkinek szar volt. Nyelvileg elég nagy autonómiát élveztek a vajdasági magyarok. Akkoriban a román, szlovák területeken a magyaroknak nyelvileg rosszabb helyzetük volt.
Csak egy példa, a vajdasági ismerőseimet az akkor még kötelező katonai/polgári szolgálat alatt magyarul vezényelték, oktatták Vajdaságban a 2000-es években. Ez Szlovákiában teljesen elképzelhetetlen volt, amikor náluk volt sorozás.
Amúgy Vajdaság elég jól el volt eresztve anyagilag a polgárháborúig, területi autonómiát is kapott. Ilyen Szlovákiában, Romániában elképzelhetetlen.

A szlovmagyaroknál én azt tapasztaltam, hogy nagyon sokat számít, hogy otthon milyen nyelven beszélnek. Ismerek olyan öregembert, aki mérnökként csak szlovákok közt dolgozott, tökéletesen tud szlovákul, mégis magyarul beszéltek otthon a családban, a fia szlovák alapiskolába járt, de magyarul (ízesen) teljesen jól beszél, ír is. Mellesleg angolul és németül is. Cseh egyetemre járt német szakra, tehát csehül is jól tud.
Az egy természetes folyamat, hogy a szlovmagyarok egyre inkább a hazájuk nyelvét veszik át, a szlovákot.
Egyetemen volt évfolyamtársam, aki ott született, magyar alapiskolába járt, majd magyarországi gimibe, szlovákul alig tudott, persze hogy utált szlovákul beszélni, írni, hivatalos ügyeket intézni.
Aki szlovák alapiskolába járt vagy csak vette a fáradságot, hogy megtanuljon valamennyire szlovákul, az meg normálisan viszonyult az országhoz, boldogult, és nem Magyarországra tekint, hanem Ausztiára, Németországra, Írországra, UK-ra.

A szlovmagyarok jó része nem áll ellen, felveszi a szlovák nyelvet, dzlovák alapiskolába adja a gyerekeit, ahogy az én őseim meg Magyarországon felvették a magyar nyelvet és elvesztették a szlovákot, ami az anyanyelvük volt. Aztán 1908-ban a magyarizációs nyomás miatt a szlovák családnevet is magyarosították. Most sírhatnék, hogy magyarizáltak, de a történelmi távlatokban ez már nem fontos. A dédnagyapám még valamennyire szlovák tudatú volt, a nagyapám már teljesen magyar. Egy generáció alatt tudnak ma már kultúrát váltani családok.

Szlovákiában egy ottani magyar nő full szlovák férje nekem elkezdett magyar népdalokat énekelni, amikor már nem volt szomjas. És nem ám csak szlovákiai magyar népdalokat, hanem más magyar vidékekről is. És nem néprajzos fazon volt. Rengeteg szlovmagyar Csehország felé kacsintgat, vagy Ausztria felé, nekik aztán semmi szükségük a magyar nyelvre.

Valószínűleg az én gyerekeim se fognak magyarul megtanulni, mert nem Európában élek.

A Joda visszatér 2021.07.25. 21:04:42

@Örömhernyó: Hidd el , hogy megoldás. És azóta nem is hallasz olyan ügyekről, hogy Alejjandrócska pofán verte a tanárt az órán. Az egyszerűbb srácok egyszerűen elkönyvelték, hogy "rendőr van a suliban".

Örömhernyó 2021.07.25. 21:07:19

@Mitya Ivanov: Szlovmagyar haverom is magázta az anyámat teccikezés helyett, amikor találkoztak. Anyám elnevette magát rajta, mert Magyarországon olyan helyzetben aki nem bunkó, az teccikezik. Nem szégyenítette meg a szlovmagyar srácot, csak megjegyezte, hogy ők máshogy fejezik ki magukat. Szóval a szlovákoknál se ismert a "teccikezés". Ettől még nem hibás, hisz a magyar anyanyelvű lakosság Magyarországon használja. De valószínűleg ki fog kopni a jövőben, a fiataloknak az összes udvarias fordulat idegen, kellemetlen.

Általános iskolában volt egy osztálytársnőm. Idős szüleinek későn született gyereke volt (volt pár jóval idősebb testvére) ő teccikezte a szüleit a 80-as években. Az összes többi gyerek tegezte a szüleit és csodálkoztunk, hogy létezik olyan, aki teccikezi a szüleit. Szerinte a tegezés tiszteletlen lett volna a szüleivel szemben, őt így nevelték.

Örömhernyó 2021.07.25. 21:12:27

@A Joda visszatér: Nem a pofánverésről van szó, az ellen hatásos lehet az iskolaőr. A telefon ellen nem tud fellépni egy iskolaőr. A renitens tanulót adminisztratív eszközökkel kell eltávolítani az iskolából. Ez volt a cél, amikor leszállították 16 évre a tankötelezettség korhatárát. Aki nem tanítható, nem képes beilleszkedni, nem látja be, hogy mi a közoktatás értelme, azt nem kell az iskolában kínozni és ő se bontsa ott a rendet.

CoolKoon 2021.07.25. 21:18:33

@Örömhernyó: "Miért kevered ide a 90-es évek vajdasági helyzetét?" - És te miért keverted ide a tájszólásokat (igen, én is tudom, hogy a szlovákiai és az erdélyi magyarság is többféle tájszólást használ, de ez a poszt szempontjából teljesen irreleváns)?

"Akkoriban a román, szlovák területeken a magyaroknak nyelvileg rosszabb helyzetük volt." - Pontosan erről beszéltem, de még egyszer: igazából ez is csak másodlagos.

"Amúgy Vajdaság elég jól el volt eresztve anyagilag a polgárháborúig" - Majdnem egész Jugoszlávia elég jól el volt eresztve anyagiiag a polgárháborúig. Hiába, így néz ki, amikor a mocskos, undorító csürhe hatalmat kap, a Balkánon ezt gyönyörűen megtapasztalták (és a "recept" a világon MINDENHOL működik!).

"nagyon sokat számít, hogy otthon milyen nyelven beszélnek" - Ez igaz. Apró "szépséghibája" viszont a dolognak, hogy a szlovák iskolába íratott gyerek egy idő után inkább már otthon sem akar magyarul beszélni....

"Az egy természetes folyamat, hogy a szlovmagyarok egyre inkább a hazájuk nyelvét veszik át, a szlovákot." - Ó hát persze, pontosan erről beszéltem. Átveszik a hazájuk nyelvét, hogy nehogy "bajuk essen", hogy nehogy az utcán véletlenül meg találják őket verni azért, mert magyarul beszélnek. Erről beszélek, amikor azt mondom, hogy a határon túli magyarság jelentős része másodrendű állampolgár a saját hazájában.

"magyar alapiskolába járt, majd magyarországi gimibe, szlovákul alig tudott" - Aham, mert a mo-i gimiben nagyon sokat tanult szlovákul, mi? Hagyjuk már ezt!

"Aki szlovák alapiskolába járt vagy csak vette a fáradságot, hogy megtanuljon valamennyire szlovákul, az meg normálisan viszonyult az országhoz" - Ó igen, a tót iskolák agymosási képessége igencsak jól ismert és elég hatásos.

"A szlovmagyarok jó része nem áll ellen, felveszi a szlovák nyelvet, dzlovák alapiskolába adja a gyerekeit" - Még egyszer elismétlem: ez egy akkora baromság, mint ide Lacháza. Szlovák alapiskolába leginkább számításból adják egyesek a gyerekeiket, meg abéli tudatlanságuk miatt, hogy nem tudják, mennyit ártanak vele a saját gyereküknek.

"Egy generáció alatt tudnak ma már kultúrát váltani családok." - Ez így igaz. Most hogy ez a váltás mennyire őszinte, az már más kérdés.

"Valószínűleg az én gyerekeim se fognak magyarul megtanulni, mert nem Európában élek." - Ezzel a tudattal neked kell megbirkóznod valahogy.

De még egyszer: NEM ERRŐL SZÓLT A KOMMENTEM. Arról szólt, hogy a határon túli magyarság helyzete miatt a magázódás-tegeződés dinamikája is leginkább a több évtizeddel ezelőtti mo-i állapotokat tükrözi, pont úgy, ahogy (részben) a szóhasználat is.

A Joda visszatér 2021.07.25. 21:20:24

@Örömhernyó: Érdekes ez a teccikelés..Én úgy tapasztaltam, hogy ez többnyire egy alárendelt viszonyt jelez a tetszikelő részéről. Gyakori például tanár-diák viszonyban a diák részéről, vagy egy munkahelyen jelentős státuszkülönbség esetén. ( Pl portás -főorvos). A tetszikelő többnyire úgy gondolja, hogy nem engedheti meg magának a normál magázódó beszédmódot a másik féllel szemben.
Valaki viszont kifejezetten bunkóságnak tartja a tetszikelést.(Sok ilyen nőt ismerek.) Én nem feltétlenül, de nem használom. Egy nővel szembeni tisztelet kifejezhető az "asszonyom" , "hölgyem",a "kérem" szavak használatával. Persze utóbbit nyilván nemcsak egy nő esetén használjuk.

CoolKoon 2021.07.25. 21:22:37

@Örömhernyó: "Szóval a szlovákoknál se ismert a "teccikezés". " - Ez sem igaz, a szlovákban is létezik a "teccikezés", konkrétan állítólag a Kotleba tetszikezte a barátnőjét, később feleségét. Mondjuk az úgy is néz ki....

A Joda visszatér 2021.07.25. 21:23:01

@Örömhernyó: A telefont leadatnám iskolaidőben. Egyszerűen azért , mert rendkívüli módon elvonja a figyelmet, és óra alatti kommunikációra teremt lehetőséget a tanár kihagyásával, esetleg épp az ő kibeszélésére.

Örömhernyó 2021.07.25. 21:26:31

@Mitya Ivanov: Mi annak idején alsó tagozatban első osztálytól teccikeztünk. Nyilván erre otthon tanítottak meg minket, a mai gyerekeknek meg ezt nem tanítják a szülei.

@Modor Tibi: Csókolom a kisztihandját, csókolom a kezsit-lábát, de még a lába nyomát is naccsága. Szerintem a kisztihandot (küss' die Hand) ma már nem értenék a fiatalok. De Ausztriában se.

Más felnőtteknek csókolommal köszönni nem engedtek a szüleim, mert az illetlen. Kezét csókolom volt az elfogadható verzió.

@pörgeszurkol: Ilyen perverz kifejezéseket ma már tényleg csak a legprolibb férfiak engednek meg maguknak, akiknek nincs vesztenivalójuk. Ma már hamar megsemmisíti a feminista sajtó, aki arról beszél, hogy valakinek becsókolna.

A Joda visszatér 2021.07.25. 21:32:24

@Feca: Sztem az a "bácsi", aki csókolomot kezd köszönni egy olyan lánynak, akit kislány kora óta ismer, és korábban tegezett, az egy bunkó.

Örömhernyó 2021.07.25. 21:36:57

@CoolKoon: "Aham, mert a mo-i gimiben nagyon sokat tanult szlovákul, mi?" - erről írtam, hogy aki eleve elutasító a szlovák nyelvvel szemben, az nem fogja szlovák alapiskoláb adni a fiát, aztán persze gimibe meg már Magyarországra jár majd, aztan egyetemre is
De abban a szlovmagyar családban volt egy lánytestvér, aki például szlovák középsuliba járt, magyarul és szlovákul is tudott, majd Angliában élt, angolul is megtanult és tanította is az angolt, szlovák és angol közt fordított, tolmácsolt.

Egy családon belül, egy generációban is más szinten beszélték a szlovákot.

A szlovák alapiskolába azért adják a gyereket, hogy a hazájában tudjon boldogulni később. Meg Csehországban. A szlovmagyaroknak ugyanis nem magyarságtudatuk van, hanem felvidéki tudatuk. Nem magyarok akarnak lenni, hanem felvidékiek. És ebbe beletartozik a szlovák nyelv is.

A magyar iskolák is jók voltak agymosásban, a nagyapám már nem is tanulhott meg szlovákul, mert azzal másodrendű állampolgár lett volna.

Örömhernyó 2021.07.25. 21:40:27

@efi:

coub.com/view/2d6bia

Bizonyám! Szia uram!

Tiszteletem, szervusztok uraim!

CoolKoon 2021.07.25. 21:50:05

@Örömhernyó: "aki eleve elutasító a szlovák nyelvvel szemben, az nem fogja szlovák alapiskoláb adni a fiát" - Nem a szlovák nyelvvel szembeni elutasítás miatt adja egy szlovákiai magyar magyar iskolába a gyerekét, hogy mondjam úgy, hogy megértsd végre?!

"A szlovák alapiskolába azért adják a gyereket, hogy a hazájában tudjon boldogulni később. " - És ez az, ami nemcsak egy hatalmas baromság, de kolosszális hazugság is egyben. Egyszerűen nem igaz, hogy a tót iskola az egyetlen garancia a gyerek szlovákiai boldogulására. Számtalan ellenpéldát tudnék sorolni, de mindegy.

"a nagyapám már nem is tanulhott meg szlovákul, mert azzal másodrendű állampolgár lett volna. " - Jé, milyen érdekes....de a határon túli magyarok azért nem lehetnek másodrendű állampolgárok, az nem létezik, ugye?

élhetetlen 2021.07.25. 22:57:19

@Vén motoros: Igen, Olgának kellett volna megoldani. Most teljesen mást mesélek, a pozíciókkal, és azok megbecsülésével kapcsolatban. Még középiskolás voltam, albérletben, a szomszédban egy jó nevű cégnél dolgozó haver. Céges, borozós bulijuk volt, meghívott. Kissé becsiccsentve, a haver combján ülve, elkezdtem a mellettünk ülő morcos úrnak a monológot, hogy, uram, ön nem szeret engem, pedig még semmi oka sincs, hogy ne szeressen, stb. Aztán elvégeztem a főiskolát, szerződésem volt ezzel a céggel, és ennek az úrnak a beosztottja lettem. Nagyon jó, korrekt vezető volt, de emlékezett rám, azt hiszem, mert mindig a mellettem ülőre nézett, mikor azt mondta, hogy valamit meg kell oldanom. És kellett írni minden kezdőnk egy húsz oldalas tanulmányt. Értékelt, mert a KGST időben az oroszok elfogadták az üres dobozokat, aztán negyven fejlesztő ment ki Moszkvába, csinálni valamit. És, hogy össze ne ugorjanak, hogy a nagygéphez csatlakozás, vagy a kisgép. vagy az adatgyűjtő terminál a hibás, kellett egy független szakértő. Ez voltam én, 23 évesen, és én voltam a csoport vezetője, miközben két negyvenes osztályvezető is volt a csapatban. Máig nem értem, hogy miért hitte, hogy ezzel meg tudok birkózni. (Jó, hetente felhívott, hogy megevett-e már a durvább osztályvezető). És már a kezdeteknél mondtam, hogy, ha lejár a szerződésem, akkor felmennék a fejlesztésre, tudomásul vette, és a 8 hét kinti közös munka után a fejlesztésen tárt karokkal vártak.
„míg a beosztott üzemi mérnök meg látványosan NEM.„ Erre nem tudok mást mondani, minthogy van normális vezetés, vagy nincs. Amiről én írtam, az is 73, 74-ben lehetett, csak egy épeszű főnökkel.

efi 2021.07.25. 23:13:24

@Örömhernyó:
Igen, tudom, hogy ettől az idiótától ered.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.07.25. 23:25:15

A Politikai hobbista egyik vendége mondta, amikor tegeződést kértek tőle a műsorban, hogy ő mindig mindenkivel magázódik, mert a magázódás távolságtartást, tiszteletet előtérbe hozó viselkedési formát hoz magával, így eleve kulturáltabb viselkedést eredményez.

A nyári alkotótáborainkban a kezdéskor tisztázzuk, hogy tegeződés van (mert tábor, nem iskola), amit a kisebbek (8-12 év) minden további gond nélkül be is tartanak, míg a nagyobbak legtöbbször végig magáznak, mert nem tudják megszokni a tegeződést.. Ugye, nekik már a magázódás a felnőttséget jelenti, nem fognak gyerekesen viselkedni. ;)

Ja, egyébként meg: Adjon isten, apámuram!

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2021.07.25. 23:29:57

@efi: hello Sir, hallo die Damen/Herren!

bontottcsirke 2021.07.26. 08:29:25

@Almandin: .....a lányok állandóan az Instagramot pörgetik a telójukon, a fiúk pedig pornóoldalakat néznek (!) az órán. Motiválni lehetetlen, mert a legizgalmasabb óra is eltörpül a net ingergazdagsága mögött. Ezek komoly gondok....- már aki megengedi

Takács Miklós 2021.07.26. 08:58:06

@élhetetlen: A hozzászólásomnak csak a második mondatát idézte, de van harmadik mondata is, ami nem ellentétes az Ön hozzászólásával.

Takács Miklós 2021.07.26. 09:00:08

@A Joda visszatér: Tévedés, felismeri, hogy a kislány felnőtt, felhagy a csendőrpertuval, és felnőtt nőnek köszön. Én is magázom azokat akiket gyerekként tegeztem.

A Joda visszatér 2021.07.26. 09:03:10

@Mitya Ivanov: Ez érdekes..Melyik részén volt az az országnak? Még az egyetemen is volt olyan tanárom, aki csendőr pertuzott, persze a többség azért itt már nem.

A Joda visszatér 2021.07.26. 09:08:05

@Takács Miklós: Nem így látom. Nem ez van a dolog mögött, hanem egészen más okok..De még ha ez is lenne , akkor is túl korai egy 13 éves kislány esetében.
Nincs ok arra, hogy egy gyerekkorból eredő tegező-magázó viszony mindenképpen megváltozzon. Férfi-fiú relációban a férfi felajánlhatja a tegeződést. Férfi-lány viszonyban is előfordul ez. Ezzel az a gond, hogy a mi kultúránkban a nő ajánlhatja fel a tegeződést alapvetően.

Mdeve 2021.07.26. 09:40:30

@A Joda visszatér: Köszi! :)
Volt ilyen eset: több évig laktunk egy helyen, aztán a kislány megjelent egy fiúval. Először csak beszéltek, aztán kézenfogva, majd ölelkezve. Na innnen kezdve jött a ,,kezitcsókolom!'' Igaz, ekkor már gimis volt, de általános 6.-tól egy lépcsőházban laktunk.

Nem azért jött a kezicsókolom(!), hogy már ,,vágni való csirke'' lenne, hanem elfogadtam, hogy már felnőttként él, még ha nem is felnőtt korú. Egyikük sem köszönt vissza csókolommal, de nem is vártam el. A szia meg már ciki ilyen helyzetben szerintem.

A Joda visszatér 2021.07.26. 09:52:18

@Mdeve: Talán megelégedett volna egy "Jó napot kívánok"-kal. Azért remélem, hogy 14 fölött volt már legalább.
Amikor még albiztam, volt a házban egy öregúr. Rendszeresen tanúja voltam, amikor egy bizonyos arckifejezéssel, és hangsúllyal kezicsókolomot köszönt egy 13 éves forma lánynak, amikor az jött fel, vagy ment le a lépcsőházban. Innen a rossz emlék.

Mdeve 2021.07.26. 11:38:48

Gimis volt (gimnáziumba járt) és 16 vagy afeletti. Másodéves lehetett és tudom, h késett.

Más: egyszer régen -- amikor még ritkább volt a mobil mint a fehér holló--, az irodában csörgött a telefon.
-- Hallló!
--Kezit csókolom! xxx vok, kit tetszik keresni?
A kolléganőm lánya volt, és a mamáját hívta, de ez a vezetékes telefonban nem volt tud6ó. A leánykát sosem láttam, nem is tudtam kivel beszélek. Másnap meséli a kolléganőm, hogy a lánya azt mondta rólam:
-- Olyan aranyos volt az a bácsi a telefonban!
-- Dehogy bácsi! Fiatal ember, csak pár évvel idősebb mint te! -- felelt a mama. :D

Örömhernyó 2021.07.26. 11:52:03

@CoolKoon: A szlovák alapiskolába járás csak annyira szükséges a sikeres szlovákiai élethez, mint Magyarországon a magyar általános iskolába járás. Nyilván van, aki nem tanul meg magyarul Magyarországon, de az nem veri magát a semmire, hanem vagy megy nemzetközi iskolába és angolul vagy németül boldogul valahol vagy kihullik a közoktatásból és csikket szedeget az utcán és kéreget.

A szlovákiai magyarok nagy része szlovák iskolába adja a gyerekét. Van egy kisebbség, akik meg magyarba. Ez a realitás, a végén úgyis mind Ausztriában fog dolgozni.

CoolKoon 2021.07.26. 12:30:09

@Örömhernyó: "A szlovák alapiskolába járás csak annyira szükséges a sikeres szlovákiai élethez, mint Magyarországon a magyar általános iskolába járás." - Akárhányszor fogod elismételni ezt a baromságot, mindig ugyanaz lesz rá a válasz: ez egy ostoba hazugság. A szlovákiai magyar gyerekeknek NEM kell tót iskolába járniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak Szlovákiában, mivel a szlovák nyelvet MINDEN szlovákiai iskolában tanítják, a magyar iskolákban is.

"A szlovákiai magyarok nagy része szlovák iskolába adja a gyerekét" - Hál' Istennek ez (egyelőre még) nem igaz, és nagyon remélem, hogy soha nem is lesz az.

Mdeve 2021.07.26. 12:30:55

@A Joda visszatér:
A tatának felesleges volt a nyálát csorgatnia.
Az ilyen tini korú lányokat szerintem csak akkor kell félteni, ha apahiányos környezetben nőttek fel, függetlenül a család létszámától (apával is lehet apahiányos a környezet).

Tapasztalataim szerint egy 13-15 éves tini lány átmenetileg valóban vonzódhat az ,,idősebb'' férfiakhoz, de ez max. 20-25 évet jelent a szóba jöhető partner életkorát tekintve és szerencsére gyorsan el is múlik az ilyen vonzalom, főként akkor, ha vannak normális kortárs fiúk is a környezetben.

A nagypapa korúak 99%-ban kívülesnek az ilyen korú lányok érdeklődési körén, kivéve ha a lányka apahiányos vagy értelmi fogyatékos, mert szeretetet vár és nem szerelmet. Egy egészséges lány ösztönösen megérzi az ilyen tatákat és ki is neveti.
-- Már van két nagypapám!

Mdeve 2021.07.26. 12:48:02

@CoolKoon: Éltem és dolgoztam Szlovákiában fél évet. A munkatársak többsége helyi magyar volt, de a pihenőben is mindenkor szlovákul ment a társalgás akkor is, ha 2 magyar volt ott.

A magyar nyelv náluk megállt cca. a nagyapáink szintjén, de sokkal kevébé választékos az utánpótlás hiánya miatt. Ilyeneket mondtak, hogy irka (füzet), örökíró(golyóstoll), parti(csapat), akkurát(pontosan), stb.
Meg ilyeneket: zsuvi (rágógumi-- a rágó szóra rácsodálkoztak), hranolki(hasábburgonya). A lényeg, hogy sok szót már nem magyarul használnak, hanem keverik.

CoolKoon 2021.07.26. 12:58:37

@Mdeve: "a pihenőben is mindenkor szlovákul ment a társalgás akkor is, ha 2 magyar volt ott." - Ó hát persze, tökéletesen ismerem a jelenséget, és konkrétan kiütést kapok tőle. Ez egy leginkább a Pozsonyban dolgozó ingázókra jellemző, rendkívül idióta szokás.

"A magyar nyelv náluk megállt cca. a nagyapáink szintjén" - Igen, pontosan erről beszéltem.

"sokkal kevébé választékos az utánpótlás hiánya miatt" - A beszűkült szókincsnek több oka is van. Egyik a tót iskola, másik az illetők alacsony műveltségi szintje és az ezzel összefüggő alacsony olvasottság, harmadik pedig pont az erőszen leszűkült nyelvhasználat.

Örömhernyó 2021.07.26. 13:48:31

@CoolKoon: A szlovmagyarok többsége nem a magyar kultúrához húz, nem magyar tudata van, hanem felvidéki. Nyilván van egy csoport, akik szlovákul alig tudnak, csak a lakcímük szlovák, de a gyereket magyarországi továbbtanulásra szánják. Nekem is voltak ilyen egyetemi évfolyamtársaim. A magyarországi magyarokat nem szerették, külföldi munkahelyen a szlovmagyar egyből összeállt a csehekkel, szlovákokkal a magyarországi magyarok ellen.
Romániai magyarokkal ugyanez a tapasztalatom. Ők nem Magyarországhoz vonzódnak, hanem bármihez, amiből hasznuk van, a magyarországi magyarokat utálják, kihasználható, tápos köcsögöknek nevezik őket.
Nem egyedi eset ez, a koszovói albánok is valahogy így tekintenek az albániai albánokra.

A magyarországi magyarokban egy nagyon idealizált kép él a határontúli magyarokról.

@Mdeve: A romániai magyar is sokszor keveri a két nyelvet, román szavakat sző a szövegébe. Szerintem ez nem baj, elvégre egymást megértik, nekik ez így természetes. A magyarországiak is bevezettek az utóbbi évtizedekben sok olyan szót, kifejezést, amit idősebbek, határontúliak, korábban kivándorolt magyarok nem értenek meg. Ismerek egy kanadai magyar pasast most negyvenes éveit tapossa, 7 éves korában vándoroltak ki Kanadába a családdal, kizárólag a szüleivel beszélt magyarul (szülei később elváltak), angolul, franciául tökéletesen tud, csak pár magyar mesés és történelmi mondás könyve volt, ő szebben beszél magyarul, mint bármelyik határontúli magyar a Kárpát-medencében. Viszont úgy beszél, mint aki a 70-es évekből csöppent ide, semmi káromkodás, semmi szleng, nagyon szépen hangsúlyoz, nyoma sincs a pesti nyávogásnak, mai affektáló hangsúlyozásnak.

Az teljesen természetes, hogy a szlovmagyar szlovákok jelenlétében szlovákul beszél. Külföldi munkahelyemen a szlovmagyarok egyből a szlovákokkal és csehekkel formáltak egy klikket, egyértelműen hátat fordítottak magyarországiaknak. Akkor esett le, hogy ők csak akkor játsszák meg a magyart, amikor ez az érdekük, amúgy élvezik a többnyelvűség előnyeit.

CoolKoon 2021.07.26. 14:00:06

@Örömhernyó: "A szlovmagyarok többsége nem a magyar kultúrához húz, nem magyar tudata van, hanem felvidéki." - Ej, de jól tudod ezt, pont, mintha könyvből olvasnád....csak egy aprócska kérdés: ha ez tényleg így van, és nem a magyar kultúrához húznak, akkor miért nézik gyakorlatilag kivétel nélkül MIND a magyar tévéadókat? Brahiból?

"A magyarországi magyarokat nem szerették" - Nagyon jól példázod amúgy, hogy mi a szlovákiai magyarok baja egyes mo-i magyarokkal....

"Ők nem Magyarországhoz vonzódnak, hanem bármihez, amiből hasznuk van" - Nos, egyre világosabb számomra, hogy úgy en bloc mintha ki nem állhatnád a határon túli magyarokat. Egyáltalán minek szóltál hozzá ahhoz, amit írtam? Csak hogy trollkodjál egy kicsit? Mert értelmes dolgot eddig még nem írtál ide, az is biztos (ahogy az is, hogy fingod sincs a dolgokról).

"7 éves korában vándoroltak ki Kanadába a családdal, kizárólag a szüleivel beszélt magyarul" - Az ilyeneknek meg is szokott rekedni a magyar szókincsük egy kb. 10 éves gyerek szintjén. Hogy ez mennyire "szép", az ízlés dolga, viszont ideálisnak semmiképpen sem mondható

"úgy beszél, mint aki a 70-es évekből csöppent ide, semmi káromkodás, semmi szleng" - :D :D :D Mert a 70-es években nem volt káromkodás meg szleng, mi? Honnan jöttél, a Holdról? :D

"a szlovmagyar szlovákok jelenlétében szlovákul beszél" - Nem erről beszélt: "mindenkor szlovákul ment a társalgás akkor is, ha 2 magyar volt ott" = két magyar egymás között is szlovákul beszélt.

"ők csak akkor játsszák meg a magyart, amikor ez az érdekük" - Úristen, te tényleg semmit se tudsz...

Almandin 2021.07.26. 14:03:03

@bontottcsirke: Nem könnyű. Úgy tudom, ma a tanárok már ki se küldhetik az óráról a rendbontó diákot. Ha bevág neki egy intőt, aztán másnap még egyet, a szülő fogja szétszedni, de lehet, hogy az igazgató is elküldi, hogy tanítás helyett viszályt szít, kemény, sőt, kegyetlen és nem arra törekszik, hogy a gyerekek szeressék. Más világ van, mint 30 éve. Az okostelefonok amúgy a teljesítmény mérését is ellehetlenítik, mert gondolom, puskáznak rajta dolgozatnál, emiatt lehet, hogy az ötös tanuló valójában kettes tudásszinttel bír. A köszönési problémák csak a jéghegy csúcsa.

Almandin 2021.07.26. 14:17:54

@Örömhernyó: Így teljesedik be Trianon. Az elmúlt évtizedekben valóban nagyon más szocializáció jellemző az anyaországi és a határon túli magyarokra, a nyelv is fokozatosan eltávolodik. Valószínűleg a határon túli magyarok többsége is elfogadja a kisebbségi helyzetet és kihozni belőle a legtöbbet. Gyakran tényleg elkülönülnek az itteniektől még akkor is, ha áttelepülnek. De sokszor az anyaországiak se tartják magukkal egyenrangúnak őket, lenézik őket, éreztetik velük a másságukat. Az 50-80 évvel ezelőtt áttelepülteknél ez még nem volt meg. Nagymamám is Erdélyből jött át a második világháború után, könnyen beilleszkedett, senki nem éreztette vele, hogy más lenne, mint a többi magyar. De voltak Erdélyből, Kárpátaljáról származó idős szomszédaim is, az egyik 50 éve, a másik 30 éve települt át, semmi nem árulta el, ha nem mondják, hogy nem a mai M.o.-n születtek.

Vén motoros 2021.07.26. 16:40:19

Ami most megy Erdélyben, az egy vicc. A kb. 80 évvel ezelőtti viszonyokról mesélet egy ismerősöm, aki Erdélyben élt, félig magyar, félig román volt: akkor minden utcagyerek 3 nyelven beszélt, magyarul, németül (szászul), románul. A román polgári család gyerekei ezen felül még franciául is.
Mai példa: Erdélyi fiú, Magyarországon járt egyetemre, itt is dolgozik. Nyáron idehozta volna még éppen nem nagykorú (17.5 éves) húgát, aki továbbra is erdélyben él, ott jár gimnáziumba, de a határon a román határőr valamit kifogásolt az útlevelében. Mindegy, mit. Egy szót sem értettek románul, ezért TOLMÁCSOT KELLETT HOZATNIUK, hogy egy árva kukkot is értsenek, mit akar tőlük a határőr. És még büszkék is voltak rá, hogy egyharmadát se érik nyelvtudásban annak, mint 80 évvel ezelőtt egy közönséges utcagyerek! Én ezt nem tartom normálisnak!
Képzeljétek el, mi mit szólnánk hozzá, ha egy magyarországi sváb vagy szlovák faluban felcseoeresett és egyetemet végzett sváb vagy szlovák ember egyetlen betűt se beszélne magyarul, és a hivatalos ügyintézééshez mindig magyar tolmácsot kellene fogadnia.
Az már egy külön kérdés, hogy vannak bizonyos értelmiségi szakmák Romániában, amelyek esetében csak színromán területen lévő vállataoknál, gyáraknál lehet elhelyezkedni, merthogy hasonló vállalatok erdéylben nincsenek, és ott nem tolerálják, ha valaki egy szót sem beszél az államnyelven. Ezzel a hülye hozzáállásal sok magyar eleve kirekeszti magát egy jó karrierből.

Almandin 2021.07.26. 17:15:27

@Vén motoros: Ez szinte hihetetlen. Valóban nagy hátrányt okoz magának az, aki nem tanul meg jól az államnyelven. Attól még maradhat jó magyar, ápolhatja a magyar kultúrát is, de ez valóban nem okos hozzáállás. Nemcsak az álláslehetőségek tekintetében hátrány, hanem lépten-nyomon át fogják verni.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2021.07.26. 20:01:54

@Vén motoros: ez remélem, hogy igaz, mert zseniális hír, reményt ad a jövőre!

Bár az ellenség nyelvét nem árt tudni, de azt majd megoldjuk mi.

bontottcsirke 2021.07.26. 22:43:24

@Almandin: én úgy szoktam órát tartani, hogy az osztályhoz érve először bedobok egy villanógránátot,aztán sigsauerrel természetesen taktikai lőszerrel raduplazok mindenkire mert egy lövés nem lövés. Aztán jön az igazgató és aki esetleg élne egy lugerrel tarkón lövi. Aztán leadom az órát és beirom a kretaba.

Almandin 2021.07.27. 00:02:21

@Mitya Ivanov: Nekem is ez jutott eszembe. Úgy állítja be a szlovákiai helyzetet, mintha nem lenne a szlovák politika felől asszimilációs szándék. Kémnek ugyan nem kém, de a szlovák soviniszták fogadatlan prókátora.
Az, hogy sok felvidéki magyarnak nincs már magyarságtudata, az annak köszönhető, hogy előrehaladt az asszimilációs folyamat. Elszakadva az anyaországtól sok évtizede és szlovákokkal keveredve nem csoda. Amúgy félreértés ne essék, én nem ítélem el a vegyes házasságokat. Természetes, hogy ott élve egy magyar beleszerethet egy szlovákba, ez nem bűn. Viszont aki vegyes házasságba születik, az általában a többségi származással azonosul, ritka az, aki a kisebbségivel. Ez a világon mindenütt így van. Hernyó ismerősei szerintem félszlovákok lehettek.

Takács Miklós 2021.07.27. 07:08:39

@A Joda visszatér: Nem mindig a nő ajánlhatja fel a tegeződést, nem csak a nem számít. Ha a férfi idősebb, vagy magasabb rangú pl. vezető-beosztott viszony, akkor a férfi ajánlhatja fel a tegeződést. Az udvariassági szabályok azért egy kicsit bonyolultabbak.

A Joda visszatér 2021.07.27. 11:29:10

@Takács Miklós:

igenyesferfi.hu/eletmod/3-gyakori-uzleti-etikett-hiba-amit-te-is-elkovethetsz-igy-keruld-el-oket.php

"Férfi és nő között a tegeződést minden esetben a nő kezdeményezheti, erre mondhatjuk akár azt is, hogy „aranyszabály”! Még abban az esetben is így van ez, ha nagy korkülönbség, vagy nagy rangbéli különbség van a férfi javára. A tegeződés a nők előjoga, és kérjük ezt tiszteletben is tartani! Azonos neműek között az idősebb ajánlhatja fel a tegeződést."

Almandin 2021.07.27. 12:56:54

@A Joda visszatér: Nem hiszem, hogy ez lenne ma a fő udvariassági probléma Magyarországon. Egy olyan társadalomban, ahol kötőszóként használják a b.meg és a g.ci szavakat, köszönni meg sokan nem tudnak, sokadrangú probléma, hogy kinek illik a tegeződést felajánlani.
Ezek talán túl merev szabályok, két ember, ha bizalmas kapcsolatba kerül, össze szokott tegeződni, egyéb viszonylatban meg a magázással nem lehet túl nagyot hibázni. 100 éve még bizonyos rétegeknél annyira merev etikett-eljárások voltak, hogy könnyű volt téveszteni, egy nyugodt percük se volt, annyi (értelmetlen) szabályt kellett fejben tartani. Ma meg a mindent elárasztó tahóság korában élünk.

Mitya Ivanov 2021.07.27. 16:53:46

@Almandin: www.youtube.com/watch?v=IKgOd2-4qQw

korkep.sk/cikkek/media/2013/08/09/csehszlovak-kem-talalt-sullyedt/

nekem Bötös Botond, alias Csehszlovák kém ugrott be egyből. Ő anyaországi magyarként felvette a cseszlomagyar identitást és így osztja az észt

Almandin 2021.07.27. 22:09:41

@Mitya Ivanov: Én is emlékszem a blogjára, megint bele is olvastam. Elég fura szerzet. A magyarellenes magyar létező jelenség.

Takács Miklós 2021.07.27. 22:36:28

@A Joda visszatér: Ilyet én is tudok, internetről bármit és annak az ellenkezőjét is ki lehet másolni. Amit én másolok annak erősebb a pontértéke.

Gondolja végig, egy római jog vizsgán az első éves joghallgató hölgy felajánlja a 60 éves, akadémikus professzornak a tegeződést.

"Ki kinek, mikor és hogyan ajánlhatja fel a tegeződést?
A tegeződés hármas alapszabálya, amely szerint idősebb a fiatalabbnak, magasabb beosztású az alacsonyabb rangúnak és nő a férfinek ajánlhatja fel a tegező viszonyt, jelenleg is él. Ugyanakkor ma már azt is fontos megvizsgálnunk, hogy az adott élethelyzetben e három kritérium közül melyik a domináns, és annak megfelelően kell döntenünk.

Egy munkahelyen például, ahol nem a nemi szerepek a dominánsak, kifejezetten elfogadott ma már, ha a férfi főnök ajánlja fel a tegeződést a hölgy beosztottnak. Különösen fontos ez olyankor, ha a csapatban kevés a hölgy, és a férfiak tegeződnek egymás között. De ugyanígy az is elképzelhető, hogy egy fiatal hölgy vezető kéri meg az idősebb férfi munkatársat, hogy tegeződjenek. Ezekben az esetekben a beosztási kritérium a döntő, és az életkor, illetve a nemi szerep másodlagossá válik.

Olyan is előfordulhat, hogy rangbéli különbség nincs, és az életkori különbséget is nehéz meghatározni, viszont a nő „nem kapcsol”, és a végén csak úgy alakul, hogy a férfi kezdeményezi a tegezést. Ezeken a helyzeteken sokat segít a felajánlás udvarias módja, vagyis nem az azonnali tegezés, hanem ha a férfi elmondja, hogy számára könnyebb, egyszerűbb lenne a kommunikáció, ha tegező viszonyban tehetné a továbbiakban. Ezt a fajta illedelmes őszinteséget általában nem veszik zokon a hölgyek!"

Az idézet forrása:

illemtan.hu/blog/2020/01/06/pertu-es-kozos-libaorzes-a-tegezodes-aranyszabalyai/

Takács Miklós 2021.07.27. 22:51:59

@A Joda visszatér: Vagy a másik példa: 60 éves női vádlott felajánlja a tegeződést a 43 éves férfi bírónak a tárgyaláson?

Vajon Monica Lewinsky ajánlotta fel a tegeződést Bill Clintonnak, vagy forditva? vigyázat, az angol nyelvből kikopott az első szám második személyű névmás - thou-

A Joda visszatér 2021.07.28. 15:23:46

@Takács Miklós: Görög Ibolya, aki sokáig protokollos volt a legmagasabb szinteken, ugyanezt vallja.
Nem tudom elképzelni, hogy a munkahelyen egy státuszban nálam alacsonyabb szinten álló és/vagy lényegesen fiatalabb nőt letegezzek,vagy kezdeményezzem a tegeződést. Miért tennék ilyet?
Egy szerelmi ügy az nyilván más, de általában ahogy haladnak a dolgok a végkifejlet felé, a nő tegezésre vált, vagy még korábban kezdeményezi, hogy tegeződjünk.

Takács Miklós 2021.07.29. 06:55:49

@A Joda visszatér: Nem azt írtam, hogy az idősebb, magasabb rangú férfi letegezi a fiatalabb, alacsonyabb korban lévő nőt, hanem hogy a tegeződést felajánlja, tehát a tegeződés kölcsönös lesz. Nemcsak Görög Ibolya protokollos létezik az országban. Az illemtan szabályai az életben állják meg a helyüket, az általam írt példákban elképzelhetetlen, hogy a nő kezdeményezzen tegeződést.

Milgauss 2021.07.29. 09:39:22

Pályakezdőként multis környezetben komoly traumát okozott, hogy mindenkit tegezni kell, a gyárigazgatót és a majdnem nyugdíjas könyvelő nénit is. Huszonévesen azt mondani, hogy Erzsike, légyszíves készítsd el nekem ezt meg azt a riportot, egy olyan néninek, akinek alapból csókolommal köszönnék, nagy kihívás volt. Ugyanígy egy senior vice presidenttel úgy tegeződni, hogy azért mégse tűnj túl közvetlennek szintén nem egyszerű, nem véletlen van a magyar nyelvben magázás...

Másik, hasonlóan megrázó élményem húszas éveim végéről, a társasházban, ahol laktam, volt néhány fullos tini csajszi, és az egyik csókolommal köszönt a liftben. Ez jelentette számomra a fiatalságom végét. :)

Pénztárosokkal vagy futárokkal is mindig eljátszom ugyanazt:
Én: - Helló
Futár (fiatalabb nálam) - Jó napot
mikor megy el:
Én: - Viszontlátásra
Futár: - Helló

A Joda visszatér 2021.07.30. 10:45:55

@Takács Miklós: Nincs oka egy férfinek arra a hétköznapi, munkahelyi érintkezés során, hogy felajánlja a tegeződést egy nőnek. Meg kell várnia, hogy a nő tegye ezt meg .

Opi87 2021.08.03. 04:25:13

Emlékszem valamelyik bel-pesti kocsmában ültem napközben (dolgoztam, nem részegedtem), és ott volt három olyan késő 30-as típusú nő, és teljesen megsértődtek (konkrétan ordibáltak) mert a pincér (aki amúgy nem volt szerintem fiatalabb náluk) "letettszikezte" őket valamilyen nyakatekert módon.

sárkánylábasárga 2021.11.05. 13:26:04

Off, De ezt nem tudom szó nélkül hagyni

@Örömhernyó: Felvidéki magyarként kikérem magamnak a szlovmagy megnevezést, egyáltalán a kifejezés létezését!
A mondandód többi részével pedig inkább nem is szeretnék foglalkozni, mert nem érdemes, akkora sületlenség. Mondom ezt úgy, hogy Felvidéken jártam magyar alapiskolába, magyar középiskolába és szlovák egyetemre.

Nyúlláb 2022.02.09. 21:27:07

Amerikában mióta magázódnak?
süti beállítások módosítása