Az egyetemi előadás

2015/02/15. - írta: Modor Tibi

Az előadás, az előadás. Tudjátok, ahol a művelt germanisztikus kopog, a többi paraszt meg tapsol, mint a cirkuszban. Nem kötelező, és ez határozza meg - elejétől a végéig.

Legendák keringenek tanárokról, akik pontban kezdéskor bezárták az előadó ajtaját, és se ki, se be. Kár, hogy ilyet sose láttunk. Ellenben mit látunk? Legyen az előadás kezdete mondjuk 08:30.

08:25: zsivaj, lézengő, üldögélő emberek - törekvők az első sorban. Előadó öltönyben-nyakkendőben, megadva a módját, számítógép-projektor készen áll, nézelődik.

08:30: köszöntöm a kedves megjelenteket. Magáz: kolléga, kollegína. Kezdi, mondja.

08:33: a büféből, dohányzásból kezdenek lassan visszaszivárogni.

08:36: minden huszadik másodpercben határozottan csattan az ajtó: észrevétlenül suhannak be a frissen megérkezők, csupán az egész sort állítják fel. Sokan kicsit meggörnyedve, oldalazó gnómként osonnak el 500 hallgató fürkésző szeme alatt, nehogy a 6 méter magasan lévő projektor képébe belelógjon torzonborz frizurájuk. Leülnek, beszélgetnek még egy kicsit. Fontos dolgok történtek odakint. A tanár közben kikacsintósan bedob valami stadionépítést vagy magyar adórendszeres megjegyzést, azt mindenki érti, tudunk a sorok között hallgatni.

08:45: lassan összeáll a világverő csipetcsapat. A fárasztó egyetemi élet és a többszörös terhelés által megviselt közönség végre visszaért, így csak olyan 3-4 percenként van mozgás. Fészkelődik, előtte három percig pakol-zörög, töltőt kihúzza. Feláll, ülése nagy csattanással csapódik be - aztán nagy titokban kioson, miután leakasztotta kabátját és felvette - hamarosan csak a magától becsukódó ajtó emlékeztet hiányára. De hát menni kell, mert menni kell. Azt a húsz percet pedig kár lett volna kihagyni.

Az egyetemi előadás hétköznapjaink fesztiválja. Ami olyan koncert, ahol valaki a színpadon játszani próbál, de előtte folyamatosan örvénylik, cserélődik a tömeg. Jönnek, botokra-ágakra tűzött zászlókkal, megbámulják, aztán érdeklődés hiányában továbbállnak - az újak pedig megint jönnek. Hiszen rengeteg dolguk van: megkérdezni a Tanulmányi Osztályon a legfontosabb dolgokat, pl. mikor lesz a vizsgakurzus, kegyelem-vizsgaidőpontok, miért egyoldalas nyomtatásúak a jegyzetek, és hogy a mélygarázsba regisztrálhatnának-e még egy rendszámot. Mindent a hallgatóért: korunk felsőoktatási intézményei már valóban szolgáltató intézmények, nem végrehajtók.

De másfél óra rettentően hosszú idő, nem is lehet tiszta fejjel végigülni - ha egyszer valaki tényleg úgy dönt, hogy ő márpedig 08:30-tól 10:00-ig nem megy sehova. És aki erre képes, az kiérdemli, hogy megbecsüljük.

Hogy ébren tartsd az agysejteket, muszáj nekik a táplálék. Rég volt a reggeli, messze még az ebéd. Tehát kérlek, előadás alatt is bányászd elő Anya szendvicsét, kroászonját, és zabálj, nyeldekelj, morzsázz. Öblögess kólával, hogy aztán a szúrós gázt fokozatosan büfizd vissza a tízóraival együtt az orrodon keresztül.

Másfél óra maga a világ, lehetetlen kibírni, ilyen ez az Y-generáció. Hogy felületesek lennének, nekemjár-entitlement, komolytalanok, motiválatlanok? Ezt is csak az idősödő, rugalmatlan arcok terjesztik - már 30 ezer éve mindenki azt hiszi, hogy utánuk csak a hülyék jönnek. Valójában egy roppant tehetséges, életrevaló korosztályról beszélünk. Úgy kezelik az érintőképernyőt, mint soha senki más - és 140 karakter is sok nekik, hiszen a lényeg öt szóba is belefér. Csak egyszerűen máshogy kell őket kezelni, máshogy kell nekik tálalni a mondanivalót. Ők már nem fognak megülni hátratett kézzel 45 percen keresztül, lakatot téve kis szájukra, nem. A világ rohan, és hiába mész jó irányba: ha nem vagy elég gyors, átrohannak rajtad és eltaposnak.

Telefonnyomkodás, csetelés, tablet, laptopon akár jegyzetelésnek is tűnhető facebookozás. De ne ijedj el: ő még mindig az Y-generáció, és sokkal-sokkal okosabb és életrevalóbb, mint te. És többre is fogja vinni, hiszen ennyi dologra képes egyszerre hatékonyan figyelni. Bár azért a ppt-ket még inkább kinyomtatja (egyoldalasan), hogy tudjon rájuk jegyzetelni, de biztosan nagyon talpraesett és naprakész - és esetleg a tabletet egyszer a youtube-on kívül másra is fogja tudni használni.

Almahersegtetés, gyorsan barnuló csutkák. Az elsőre szépnek és ápoltnak tűnő nő asztalán heverő szemétdombot megfigyelve gyorsan megundorodunk tőle. Bizonyára valójában mosdatlan, és otthon nem húzza le maga után a vécét se. Kis színes poszt-itek témakörönként, hátán feketéllő pelyhek, pattanások - hegyes vállcsontja meztelenül kiáll. Perverz csávó mögötte egész előadáson stíröli, elképzeli, ahogy a karszőröket élvezettől nyüszögve-makogva nyalogatja. De ebből a szerelemből nem lesz semmi, örökké beteljesületlen marad.

Az előadó éppen kétirányú interakcióra vágyik, kérdezni próbál valamit. Nagy kuss. Valaki aztán megsajnálja, és próbálkozik, persze rögtön finoman lehurrogja, kiröhögik. Más okoskodik, fontoskodik, vitába száll, érvel, öt percet elrabol az előadásból.

Másik nő eleve gusztustalan mind megjelenésében, mint jellemében. Túlsúly, ápolatlanság, csapzott haj. Egész előadáson tépkedi a haját, majd ujjaival - mintha csak sót pergetne - elegánsan hullajtja a földre a mocskos szarut. Mindig pofázik, és mindig pont melléd ül be. Mit mondott? Melyik oldalon van? Hadd nézzem! Van egy tollad? Csak legyen már vége, pusztulj innen, gyűlöllek, te csakráimba behatoló energiavámpír.

Mindenki vár valamit ettől a képzéstől. A varázsszó három betű: MBA. Az MBA az szinte már-már PhD, ráadásul harvardos. Neved mellé illik biggyeszteni, és megszerzése bebocsátást enged a legmagasabb körökbe, fizetéseknél pedig többszörös szorzót jelent. Mert mester és menedzser egy személyben - tökmindegy, ki voltál előtte: közgazdász, jogász, matematikus, bölcsész, mérnök. Esettanulmányok, csoportmunka, rengeteg beadandó. Egyfajta szenioritást tükröz: azonnal úgy olvasol minden pénzügyi jelentésben, az emberek gondolataiban, a vállalat folyamataiban, mint Cypher a Mátrixban. Olyan eltitkolt tudományokra derül most fény, mint pl. a Maslow-piramis vagy a BCG-mátrix.

Unatkozó feleségek, cégük által befizetett, péntekenként fizetett tanulmányi szabadságra küldött ifjú titánok - akik ilyenkor is ingben járnak, hiszen a céges autóba vagy egy MBA-kurzusra pólóban beülni nagyon égő. És miért is ne: hiszen az emberek a legértékesebb erőforrásunk - persze nem azért, mert olyan jók lennének, hanem mert annyira drága megszabadulni tőlük.

És nagyon jó szöveget hallottam: -Miért képezzük az embereket sok pénzért, ha lehet, hogy elmennek? -Mert mi van, ha nem képezzük őket, és maradnak.

Bámm, ezek az igazi menedzsmenttudományok. Oszd meg a LinkedInen, ha gazdag akarsz lenni.

Címkék: oktatás
10 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trónkövetelő 2015.02.15. 15:49:19

Ez csakis első évfolyam első heteiben fordulhat elő. utána a járványosan előforduló másnaposság, illetve annak felismerése, hogy az előadáson semmi érdemi információ nem hangzik el, abból áll, hogy a tanár unott hangon elmondja a könyvét, rosszabb esetben meg csapong össze vissza, (szerinte) humorizál, anekdotázgat, - a kedvencem a szenilis vénember Paja bá' porfessor emeritus volt, aki még november is arról beszélt az előadáson, hogy miért olyan kurva fontos az egyébként teljesen marginális és fölösleges tárgya, sőt az egész tanszék fölösleges volt - _megritkítja_a_hallgatók_sorait. Aztán jön a tanárok sértődése, jelenléti ív, beszámolóval, zh-val fenyegetés stb. Egyszer az egyik tárgyból a tanár év végén sértődött meg, és fenyegetett beszámolóval, de elkésett, mert közben én már elővizsgán le is vizsgáztam, de szolidaritásból beültem az órájára.
Viszont nem célszerű kólát vinni az előadásra, mert a többi hallgató éhenkórász féreg, mindenki kér belőle, ezért én fanta vadmálnával vagy bodzasokkal (emlékszik még rá valaki?) ültem be, azt mindenki utálta, így csak az enyém volt :-)

walter sobchak 2015.02.17. 21:29:14

- Tanárbefosató gomb és "óra vége" gomb filccel felrajzolva valamelyik hátsó padban
- Fogadások, hogy a fegyelemmániás tanár melyik előadáson fog valakit kidobni, késve érkezőt névfelírás után be nem engedni ("vizsgán majd figyelem magát")
- névfelolvasás, viccelődés a hülye neveken (pl. Berényi Miklós stb.) Kovács, Nagy, Szabó stb. vezetéknevűek megkérdezése, hogy ikertestvérek-e
- Szigorú tanár panaszkodása, hogy régen milyen fegyelmezett volt mindenki, ma meg milyen neveletlenek a fiatalok. Bezzeg a 50/60/70/80-as években, amikor még talán előadói pallosjog is volt, az volt az igazi!
- Katalógusnál fenyegetőzés írásszakértői vizsgálattal
- Rémtörténetek a hírhedt(en barom) előadónak egyszer visszaszóló, azóta is idejáró, vagy első előadáson bluetooth-becenév alapján letiltott hallgatókról
- Olvashatatlan kézírású, botrányos helyesírási hibákkal teleszórt (egyenlőre, utánna, muszály), netre csak azért sem feltöltött előadási anyag. Előadások megtartása ugyanazokkal a - fárasztó, és a tárgyat sokadszorra felvevők, fiatal gyakvezérek szerint évtizedek óta nem változó - poénokkal, mint az amúgy az előadó által írt tankönyvben
- Az előadásjegyzet formai követelményeinek, és az ezen követelmények be nem tartása esetén járó büntetések ismertetése az előadás első 60 percében (axiómák a margóra, tételek a margóra pirossal, bizonyítások zölddel stb.), fenyegetőzés random előadásjegyzet-beszedéssel, osztályozással
- 8:15-ös előadás befejezése 10:05-kor, szünet nélkül, következő óra a 1,5 km-re levő laborban
- Jelentéktelen baromság (két mobil megcsörren egyszerre, valaki órán eszik) miatt megsértődő, iszonyat nehéz zh-t kilátásba helyező (ezzel a szerencsétlen diákot az egész évfolyammal összeugrasztó) előadó
- fiatal előadó, aki azt hiszi, a non-stop káromkodás a humor netovábbja (ennek a másik fele a modoros hallgatók, akik szerint ez tényleg vicces)
- iszonyatosan tutyimutyi, még mindig a suli koleszában lakó előadó

Na, hát ezek jutottak így hirtelen eszembe :D, megindító írás volt, köszi. Amúgy nálunk volt olyan, aki tényleg bezárta az előadót (csak a felső ajtót, mert a tűzvédelmi gyakorlat ugyebár), aki pedig lent merészelt bejönni, annak így is-úgy is annyi volt.

Trónkövetelő 2015.02.18. 07:39:41

@walter sobchak:
Minden egyetemen van alkesz tanár, akiről elterjedt, hogy valamikor egy előadáson behányt:
"Dehát tényleg így volt, a haverom bent volt azon az előadáson!"
Nálunk csak a könyvtárost kellett egyszer mentővel elvinni, sikerült kb. délre ilyen jól kiütnie magát.

noirp 2015.02.21. 11:50:29

Aj, ez igen jó volt. Még a kifűthetetlen 180 fős nagyelőadó szagát is érezni véltem.
A Y generációnak deszkát a seggébe, akkor fognak koppanni, mikor kiderül, hogy mondjuk egy bankkölcsön-szerződés 140 karakternél hosszabb, és nincs rajta lájkgomb.

ADIZS 2015.02.21. 11:50:41

Én már csak azt nem tudom, hogy az internet korában mi értelme van még az előadásoknak. A könyvet meg a diákat otthonról is el tudja mindenki olvasni, így érdeklődés hiányában a "bemegyek előadásra és figyelek"-ből 5 perc múlva "á, megnézem mi van facebookon" lesz. Eredmény: egy ember unottan olvassa fel a diákat, 6 figyel rá, 14 alszik, 80 meg olvassa a modorost.

walter sobchak 2015.02.21. 11:51:06

@Trónkövetelő: Nálunk az alkesztanárok legendái inkább középsuliban mentek, igaz, ott nem annyira legendaként, teljesen köztudott volt, melyik tanár megy ki rendszeresen fizikaóra közben "krétáért", meg kinél lehet a jobb jegyet néhány demizsonnal elintézni :D. Egyetemen ezt az órán behányóst én nem ismertem, inkább az terjedt, ki melyik sulikörnyéki kocsmában futott össze múltkor piálás közben az előadóval ("és mindenkit az asztal alá ivott az öreg").

Na meg a szokványos szövegek: "a bohóc és a kurva hazamehet", "tudja, hogy hívnak?" - aztán berakta a zh-halom közepébe c. urbanlegendek, persze mindegyik saját- vagy haversztoriként előadva.

Trónkövetelő 2015.02.21. 19:36:12

@walter sobchak:
Ilyenek még a színigaz sex-történetek. Nálunk az egyetemen volt egy csaj, aki a háta mögött a "Cumika" nevet kapta, mert állítólag leszopta az egész HÖK-öt. Valószínűleg nem igaz a sztori, de mégis rajta ragadt szerencsétlen csajon.
"Te figyelj, Miskolcon/Szegeden/Pécsett/a Pázmányon stb. olyan történt, hogy a csaj megdugatta magát a tanárral a kollokviumért, erre a vizsga után visszakapta az indexét, beírva az elégtelennel és mellé egy ötezres. A haverom Miskolcra/Szegedre/Pécsre/a Pázmányra stb. jár, ismeri a csajt" (Persze, még ha meg is történt, a csaj biztos eldicsekszik ezzel mindenkinek)
"Te figyelj, Miskolcon/Szegeden/Pécsett/a Pázmányon stb. olyan történt, hogy a csaj ilyen picsaszoknyában ült be a ZH-ra és a combjára ragasztotta a puskát. A tanár észrevette, és azt mondta, hogy "Mint férfi, nem tehetem ezt meg, de mint tanár igen" és benyúlt a csaj lába közé, és elvette a puskát. Erre a csaj megszólalt, hogy "Mint diák, ezt nem tehetem meg, de mint nő igen" és felpofozta a tanárt. A haverom Miskolcra/Szegedre/Pécsre/a Pázmányra stb. jár, ismeri a csajt"
És végül, de nem utolsósorban:
"Képzeld, a Lacika mesélte, hogy a haverja egy buliban fölszedte a Brettheimer /a rettegett, vizsgán vérengző professzor/ lányát, és megbaszta a csajt" /jó eséllyel a professzornak valójában fia van, vagy gyermektelen/
Kicsit már meredekebb:
"A Brettheimert szokták látni a Capellában" /még ha tényleg oda is jár, Te honnan tudod?/

zseketto · http://azeletstmoritzban.blog.hu/ 2015.02.22. 21:15:45

zsenialis!
Senkit nem erdeklo, elavult tananyagok, mihaszna diakok es tanarfossziliak...Aztan megy a csodalkozas, hogy nincs magyar egyetem a world top100ban es a magyar papirt fintorogva ismertetik csak el jobb helyeken...

walter sobchak 2015.02.24. 22:26:18

@Trónkövetelő: :DD Ezek viszont mind megvannak. Persze a lehető legtávolabbi suliból, mivel én gépészre jártam, ott annyira nem mentek a szexsztorik, ugyanis a 600 fős évfolyamba járó összes csaj befért volna egy kombi Wartburgba. Igaz, a "haverom haverjának a szobatársa látta, hogy az a ronda csaj a 435-ből a nagyelőadó hátsó sorában kézimunkázott azon a pattanásos kockagyereken" c. sztori azért tett egy kört az évfolyamon. Meg hogy "a villanykaron az egyetlen gólyacsaj a Schönherzben az pont a tavaszi vizsgaidőszakban szült. Számold csak vissza a 9 hónapot, vajon mi jön ki."

Én a kollokviumost úgy ismertem, hogy megkérdezte a prof, hányast szeretne, és azt mondta a csaj, hogy ötöst, ezért kapott 5 ezret. :D A másikat meg csöcsök között elhelyezett puskával. De hát ezek olyanok, mint a népmesék.

Futottak még: "az xy laborvezető állítólag a harmadik pót-pótbeadásnál pénzért elfogadja a rossz jegyzőkönyvet is, egy ezres egy jegy. Aztán a múltkor aizénak a haverja beadta, visszakapott 4 ezret, és ott figyelt a karó."

"A Brettheimert szokták látni a Capellában..." - vagy az iszonyat ronda, öreg, rettegett, tanszékről 50 éve kirobbanthatatlan monolit előadónő a Gerbaud-ban szedi fel azokat, akik kettest szeretnének, állítólag az xy-nak (faszfej gyakvezető doktorandusz) anno úgy lett meg a tárgy.

El Presidenté 2015.03.22. 09:17:49

Miért haldoklik ez a blog?