Olvasói rovat: Pezsgőfürdő - Meszliner Szabina tévéműsort vezet

2011/02/25. - írta: Modor Tibi

 

Kösz, hácsé - nem csalódtam most sem.


Az egykori playmate mára megkomolyodott, és egy kereskedelmi tévéadón műsort vezet. Mesél nekünk értékről, múlandó dolgokról, valamint az élet, a média visszásságairól.

Kedves Szabina, először is hadd gratuláljunk a műsorvezetői állásodhoz. Mesélnél nekünk róla egy kicsit bővebben?

Köszönöm a gratulációt és a kedves hangnemet - ugyanis amikor megjelent a hír, hogy a Pezsgőfürdő című laza, beszélgetős műsornak én leszek a házigazdája, akkor kaptam ám hideget-meleget is. A páromat, aki civil, még ismeretlenül is támadták, de ő nem kíván részt venni ebben a médiacirkuszban. Szerencsére bizonyítottam, lement az első tíz adás, és nézőcsúcs is született. Amikor Kinderly Karola, a legnagyobb mellű, nem plasztikázott húsz év alatti lány volt a vendégem, csaknem egymillióan tartottak velünk a reklámblokkig.

Szép számok ezek. Médiacirkusz alatt mit értesz?

Természetesen nem a műsoromat, hiszen ott arra törekszem, hogy értéket képviseljek. A szerkesztőknek elmondtam, csakis akkor vállalom el a műsorvezetést, ha nagyban szabad kezet kapok. Végül abban állapodtunk meg, hogy 20 százalékban én döntöm el, hogy kik lesznek a meghívottak, illetve milyen téma körül mozognak majd az egyes epizódok. Ez szerintem jó arány. A médiacirkusz alatt pedig azt értem, hogy egyes újságok, internetes oldalak úgy próbálják bemutatni ezt az egészet, hogy Meszliner Szabina csakis a két szép szeméért kapta ezt a lehetőséget, és itt most finoman fogalmaztam. Miért, aki jó alakkal születik, és ezért tesz is, hogy megtartsa, valamint megmutatja másoknak is kedvező testi adottságait, az már csak buta liba lehet? Azért is rácáfolok erre a teóriára. Idén diplomázom kommunikáció szakon, de már tervbe van véve a jog, levelezőn. Nagyon könnyen tanulok, ezt észrevették a forgatások alatt is. Például azt, hogy mit kérdezzek elsőként (Üdvözlöm, ismeri a játékszabályokat? – H. Cs.) a meghívottaktól, eddig még csak háromszor rontottam el, kivágták szerencsére.

Civilként emlegetted a párodat, ennél többet nem is mondhatsz róla?

Nem, mert ő az üzleti életben tevékenykedik. Ő komolyabb annál, hogy fent legyen az iwiwen meg a Facebookon, úgyhogy ott ne is keresse senki az ismerőseim között. Egyébként nem is az a korosztály, aki ilyen helyeken akarna mutatkozni. Ő valós értékeket képvisel, neki ezek a mai, múló divatok nem jelentenek semmit. Viszont a műsorvezetői működésemet messzemenőkig támogatja. Úgy érzem, ez most nem egy fellángolás - terveink vannak, de ezekről később. Ő már egyszer elvált, nem hisz a házasságban, tizenéves fia van, és nem akar újra férj lenni. Egy pár vagyunk, ez most számunkra a legfontosabb.

Részedről elhangzott párszor az „értéket képviselni”. Miért tartod ezt fontosnak?

Mert úgy érzem, kezdjük elveszteni a valós, belső tartalom megismerésének fényét. Ott ragyog az emberek körül ez a láng, de bezárkózunk a szürke hétköznapokba. Sok a depressziós, boldogtalan közöttünk, de én megpróbálom eloszlatni a fellegeket. Ez is cél volt számomra, amikor bevállaltam a Pezsgőfürdőt. Nem hiszem, hogy nem alkottam maradandót, amikor csak a testemből éltem, hiszen sok férfinak okoztam pozitív energiát a szépérzékét illetően. Egy esztétikus női mell, formás fenék is érték. De megtanultam, a szépség múlandó, ezért is eveztem mélyebb, tartalmasabb vizek felé. Érdekelnek a keleti filozófiák is. És olvasok, mostanában egyre többet: Coelho és persze Fejős Éva könyveit. Nagyon szeretem Frei Tamás regényét is, már a negyedénél tartok, annyira izgi. Karafiáth Orsolya verseit is fellapoztam, de nem értem a mai lírát, viszont ismerkedem vele, kicsit érthetetlen, bár nem mindig. Egyébként tervezem megjelentetni saját eddigi élettörténetemet, egy ismert kiadó megkeresett, hogy igény lenne rá. Nem mondtam nemet. Titkon remélem, hogy nem lesz ellenükre, ha beleírom a popsifeszesítő tornám gyakorlatait, valamint a hozzá passzoló ételek receptjeit is.

Mikor láthatunk újra a Playboyban? Vagy mi már csak az intellektuális Meszliner Szabinát kell, hogy ismerjük innentől?

Bevallom, kicsit eltunyultam, mióta van a suli és a műsor is egyszerre. Igénybe vesz. Igaz, ez nem látszik az arcomon, hiszen jógára azért szakítok időt. A lélek meghálálja a testnek a meditációs szférát, ezt már magamon is tapasztalom, de a kardio- és az erősítő edzéseket sajnos megsínyli a popsim, már kevésbé feszes - érzem, puhulok, hiába, első most a munka. A combom felső része meg egyenesen brrr. Egyelőre csakis a Pezsgőfürdő sikere a fontos, de nem kizárt egy újabb vetkőzés sem. Jó, nem vagyok a topon, de vagyok olyan csini közel a harminchoz, mint egyesek 22 évesen, szívesen megmutatnám nekik, milyen egy női test… és nem tagadom meg soha, hogy hol kezdtem, honnan jöttem. Megdolgoztam minden egyes elismerésért. Érzem, most jól megy, hiszen olyan vendégeim is lesznek, mint a nagy Komolcsák Dávid, vagy az ismert celebmatematikus, dr. Lóth Adernát. Kell egy kis kontraszt, hiszen Fekete Pákó mellett szükség van ilyen szereplőkre is. Pákóban egyébként kellemesen csalódtam, egy értelmes, őszinte embert ismertem meg benne. S amin magam is meglepődtem, Fábry Sándor meghívott az Esti Showderbe. A párom nyugtat, hogy biztosan lesznek kellemetlen pillanatok is, hiszen Sándor modora nem mindig szalonképes, már edzem magam az altesti utalásokra, mint a popsiszex kérdése, de elfogadtam a meghívást, és ott leszek a felvételen, hiszen mindezek ellenére szakmailag nagyra tartom őt. Március végén kerül majd adásba egyébként. 

 

Névjegy

Meszliner Szabina: 27 éves, modell, műsorvezető

Kedvenc filmje: Dr. Szöszi, Alkonyatos (vámpíros) filmek.

Kedvenc idézet: „A vágy nem csak belőled fakad. Keress, találd meg azt a forrást, melyből érzelmeid tükörképe csobog, ott lesz a megnyugvás maga.” (Lipmeyers Ten Gelwacht)

Férfiideálja: Már nem a külső a lényeg, legyen határozott és sikeres. (Mint a párom.)

Autó: Új bordó Fiat 500-as

Titkos vágy: Nagyon begerjednék, ha egy másik lánnyal csinálhatnám, miközben a párom néz bennünket. De mivel rajta nem osztozom senkivel, nem nyúlhatna a másik lányhoz!

Kedvenc étel: Sushi minden mennyiségben, és minden, ami tengeri herkentyű, tele van fehérjével mind (nem hizlal). Lemondtam végleg a zsíros kajákról.

Gyereknév: Fiúnak Noel, lánynak Sophia. De egyelőre még nem tervezünk pocaklakót.

185 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.02.27. 17:09:32

@Professor Pizka: Tudtommal ennek most sincsen semmi akadálya, lásd Lakatos Romárió és tsai..

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.02.27. 17:27:44

@altoid: meg Alfonzó, Pietró és Odüsszeusz, vannak ilyenek. Ám amire én gondoltam, azok a félrehalott-bediktált nevek, mint szegény Staffon, aki valószínűleg Steven akart lenni, meg a DeFrancis meg Tyrone meg az ilyen nevek... na ez nem lesz nekünk sose :-)

A Tyne folyó déli partja 2011.02.27. 18:01:25

@Professor Pizka: www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesffi.pdf
filip már adható, rodrigó is, ha azt akarod. tomasz még úgy látszik, nem. ez friss lista, most pár hete adták ki. úgy látszik, már kb. minden adható, fonetikusan többfélén is, lásd Katrin, Ketrin, Sáron, Seron. valamint, az összes létező becenév, és nevek rövidítése.

A Tyne folyó déli partja 2011.02.27. 18:14:30

@Professor Pizka: a múltkor egy barátnőm facebook híre: most találkoztam egy nővel, akit így hívnak: Sixtine...

valamint, az itteniek is tudnak alkotni (mivel itt semmi szabály nincs, úgy nevezed, és írod, ahogy akarod). pl. eléggé divatnév most a Kieran kicsiknek, legalább hattal találkoztam általános iskolában. volt a fenti, meg Kieren, meg Kieron, Cieran (ráadásul, utóbbi nőnemű). aztán Karen, Karon, Karin, mind ugyanúgy ejtve. esetleg "Christeen". Catherine, Katherine, Kathryn, ez mind ugyanúgy ejtendő. találgathatsz, hogy is írják..

irdesmond 2011.02.27. 18:27:27

@Disznó Úr: Mert ami pénzt ők hülyeségekre képesek elkölteni, azt egy egyszerű agysebész, vagy filozófia professzor nem képes becsületes munkával meg keresni, egy ilyen félvilági fószernek meg csak az számít ami látszik, így megkapja mindegyik amire vágyott, nem kell értük aggódni.

irdesmond 2011.02.27. 18:46:46

OFF: itthon vagyok, tegnap sikerült megnéznem a tévében a Fásy mulatót, meg egy valóvilág valamit, amiben valami görög nevű győzött, valamit egy pár izmos pasit és szilikonos macát vizes pólóban a dzsungelben, amit üldözi őket egy kélgyó, mindezt egyszerre, de a végét már nem láttam, pedig tippeltem, hogy kimarad a égén életben.
A szabály ilyenkor az, hogy mindig egy pasi meg egy csaj, és dugnak a végén, és kélgyót a pasi egy svájci bicskával teszi ártalmatlanná, de sajnos elaludtam, nálam a 4 személyes Kertész tál győzött, amit egy csárdában félig sem tudtunk megenni, de a cigánypecsenye meg a csülök megzavarta az álmom. (na erre mit mondana Freund mester?)
Ma már csak egy gyenge halászlevet bírtam magamévá tenni, ettől talán majd jobbat alszom.

csikai81 2011.02.27. 19:21:02

@yenoee: Mármint ki nem megy ki a divatból? Szabina vagy Varródani? Kábé hasonló színvonalú celeb mindkettő, csak az a különbség, hogy Szabina legalább nyíltan vállalja, hogy kurva, míg V. D. - interjúi alapján - hatalmas irodalmi személyiségnek gondolja magát.

Erzsebet 2011.02.27. 20:41:02

A nevekről: Fiam ált iskolájában tanított egy idős tanár. Ő nem tudta kimondani a divatos neveket, pl: Cintia és Dzsennifer. A nagyszülők sem tudják megjegyezni unokájuk nevét. Annak idején kérelmezni kellett, ha a magyar szülők idegen keresztnevet akartak adni. Olyat is hallottam, hogy a szerb apa Sinisa nevű fiát nem akarták így anyakönyvezni. Mo-i etnikum volt. én úgy olvastam egy női magazinban, hogy a szilikon mellel lehet szoptatni, semmi baj nem lesz.

A Tyne folyó déli partja 2011.02.27. 20:55:42

@Erzsebet: nevekről: unokatesóm nyáron szült ikreket. az apja (mármint, unokatesóm apja, szóval a nagybátyám) jött hozzánk. kérdeztük, hogy hívják a fiúkat. gondolkodnia kellett, mert nem bírt rá emlékezni:) (egyébként Simon és Benjámin.)

ja, meg már írtam, hogy keresztanyám meg Hilda, ami még ma is ritka, nemhogy 1947-ben, mikor született. (a nagymamám ismert egy ilyen nevű rokont, és nagyon tetszett neki a neve, így lett keresztanyám, idősebb lányként Hilda. soha, sehol nem találkozott névrokonnal.)
nos, és ezen az ő apja, az én nagypapám annyira kiakadt, hogy mikor megkérdezték, hogy hívják a gyerekeit, mindig azt mondta, hogy az idősebb lány nevéről kérdezzék meg a feleségemet, mert én azt nem tudom:P

irdesmond 2011.02.27. 21:09:19

Egyszer megkérdeztem az egyik mamót, hogy hogy hívják az unokáját.
-hát valami szép neve van.
-Mégis mi?
-hát?...adi endre.
-Igy egész biztosan nem hívhatják, gondolkozzon hátha eszébe jut.

a gyereket egyébként Adrienne-nek hívták.

Hadrian77 2011.02.27. 21:23:47

Keringett egy sztori a kommunista albán nevekről, Vörös Traktor, Győzedelmes Október és hasonlók mint keresztnevek...

Stiel 2011.02.27. 21:25:20

@altoid: @Nadiposzi: még középiskolásként felmerült bennem, hogy az ilyen regényeket lehetne szoftverrel íratni. Merthogy olyan szinten sablonos egyrészt a sztori nagy vonalakban, másrészt a részletek is. Szinte csak neveket meg helyszíneket kell variálni, a cselekményt, párbeszédeket, tájleírásokat stb. meg mind-mind összerakja a progi.

Amikor az egyik osztálytársamnak kifejtettem az ötletemet, akkor visszakérdezett, hogy honnan tudom, hogy nem így készülnek már most is...

irdesmond 2011.02.27. 21:27:53

Egyszer megkérdeztem az egyik mamót, hogy hogy hívják az unokáját.
-hát valami szép neve van.
-Mégis mi?
-hát?...adi endre.
-Igy egész biztosan nem hívhatják, gondolkozzon hátha eszébe jut.

a gyereket egyébként Adrienne-nek hívták.

Hadrian77 2011.02.27. 21:38:33

@Professor Pizka: Düsömen, Tukán, Lütyő, Pacuha, ezeket is bele vehetnék:)

blur7 2011.02.28. 08:35:49

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): Más családokban meg évezredek óta bevett nevek ugyanezek, már-már elcsépeltek. Bob Dylan gyerekei jutottak erről eszembe. Az egyik neve Samuel Isaac Abraham D., de a többieké is hasonló.

blur7 2011.02.28. 08:45:47

@tff: Talán ott is publikál hácsé álnéven. Nehéz elhinnem, hogy valós a cikk.

yenoee 2011.02.28. 10:43:52

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): Juhé, ez kőkemény volt. Az újságban is kikockázott arccal jelent meg a cikk - viszont az előző számban az ajánlója még nem! :)))

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.02.28. 14:50:20

@altoid: Az ciki, ha tudom ki Dosztojevszkij, de nem vágom kicsoda Fejős Éva? Ő is a metrólejáró falán reklámoztatja aktuális förmedvényét?

De ha tényleg ilyeneket ír, mint amiket felvázoltatok..... emlékszem, egyszer olvastam egy ilyet. Azóta se. Szülőknél dekkoltam mentális rehabon -középkori történelem szigorlat anyagát próbáltam agyamból kiseperni. Akkor mentem végig a könyvespolcon, könnyen emészthető darabokat keresve. Keményfedeles volt, kalózos, jóreménység-fokos, 5-6 szexjelenet 300 oldalra, férfiak persze szokásos tökig izzadt, retkes ősemberek, bigék szakadtruhájú tejcsárdák, szállt a puskapor, csattogtak a kardok, folyt a vér meg az előnedvek. Hát egy csoda volt. Na, akkor olvastam azt a jógáról szóló irományt is, amit egy krisnás nyomott anyámék kezébe a hiper parkolójában.

A Tyne folyó déli partja 2011.02.28. 19:35:22

@yenoee: az ajánlója nem? azt nem is láttam. mindjárt meg is keresem.

A Tyne folyó déli partja 2011.02.28. 19:45:01

@neccharisnyás útonálló: ne is mondd, nekem egyik exemék lakásában meglehetősen ritkaság volt a könyv (pedig az anyukája szeretett olvasni, de limonádét csak), volt, hogy ott voltam náluk, mindenki tévézett, én meg olvastam volna (anyuka dolgozott, ő nem volt tévés). na, akkor én is ráfanyalodtam ilyesmire, hogy legalább betűt lássak:) (bár, olyan kb. 12 évesen olvastam én is egy csomó ilyen tiniizé füzetet, de azt betudom az éretlenségnek:)

lárvalányhaj 2011.03.01. 03:07:34

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Én az egyik barátnőm szüleinél, kora huszonévesen olvasgattam először Harlekin szerelmes füzeteket. Ami azt illeti, nem értem, hogy miért terheli bárki is az agyát ezzel a fossal. Egyrészt annyira borzalmasan vannak megírva, hogy az már fáj. (Ezúton utalnék a sajtreszelővel rejszolás képzetére, ami érzékletesen ábrázolja azt az érzést, amit ezek a mondatok a magyar nyelvet valamennyire ismerő *adóalany* fejében kiváltanak.) Másrészt még dugás sincs bennük.

lárvalányhaj 2011.03.01. 03:19:10

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Amit nem tudok megérteni, az az, hogy hogy van az, hogy sokszor értelmes, művelt emberekből álló háztartásokban is folyamatosan megy a tévé (tehát nem célzatosan kapcsolják be, hogy megnézzenek valami filmet, vagy a híradót, hanem folyamatosan menetik, függetlenül attól, hogy valami ótvar ZS-kategóriás film megy-e, bugyuta reklámok, vagy ostobenkó kurvákkal felturbózott beszélgetős műsorok), de olyan hangerőn, hogy képtelenség mellette bármi mást csinálni. Olvasni nem lehet, mert elvonja a figyelmet, értelmesen beszélgetni szintén nem.

lárvalányhaj 2011.03.01. 08:17:11

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Ez a cikk elég átlátszó. Nyilvánvalóan csak azért írták meg, hogy dührohamig fokozódó irigykedést váltson ki a sátorszerű ruhákat és cellkeretes szemüveget viselő nagyseggű irodai alkalmazottakban. A trollkodás sajátos interpretációja a Nők Lapja kiváló újságíróinak t(r)ollából.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.03.01. 09:40:14

@lárvalányhaj: Ezzel nem egészen értek egyet. Szerintem a cikk éppenhogy azt próbálja súlykolni, milyen sekélyes picsa Vanessa B., és hogy a "pénz nem boldogít" meg hasonló közhelyek. A Nők Lapja "szellemiségének" inkább a magyar kisember szemszöge felel meg, nem a cosmo-görlöké.

Sand Lover 2011.03.01. 10:14:35

@lárvalányhaj: „Nyilvánvalóan csak azért írták meg, hogy dührohamig fokozódó irigykedést váltson ki”
Részben. Meg egy jó PR-lehetőség Sabrinának, pardon: Szabinának.
Minél többet írnak róla, annál ismertebb, pedig igazából tizenkettő-egy-tucat, semmilyen, amolyan sarkakata, akiről minden nap van valami pl. a velveten, pedig egy senki.

Héttörpe (törölt) 2011.03.01. 10:51:26

Ha már limonádé: Az édesvölgyi suli szerelmes ikrei

Ernoke 2011.03.01. 11:28:55

@lárvalányhaj: nem tudom, mennyire igaz ez a cikk, lehet full kamu. de ha igaz, én teljesen megértem a lányt. tisztelem azt a jéghideg racionalitást, ami ennek a szakmának a műveléséhez kell (sajnos belém ebből nem jutott sok, képtelen vagyok nem kizárólag érzelmi alapon párt választani). persze ha a csaj ostobenkó, sokkal kevesebbet tud kivenni ebből, mint ha okos. (az okos kurvára a családban van példa, tiszta üzlet volt a nagyvállalkozó férjjel: ő elnézi a férj szeretőit, de cserébe anyagi javakat vár. a nő nyugdíjas, de a mai napig még az unokája is ezekből van finanszírozva.) egy nyíltszíni kurva különbenis sokkal erkölcsösebb számomra, mint a látszatházasságban élő háziasszonyok, akik tulajdonképpen szintén kurvák, hiszen csak azért teszik szét a lábukat, h ne legyenek egyedül, nem azért, mert szeretik a józsit. de ezt persze nem illik bevallani, ahogy azt sem, h tulajdonképpen valóban minden nő kurva, annyira könnyű kihasználni a pinánk adta előnyöket a birka férfiakkal szemben.:)

lárvalányhaj 2011.03.01. 13:32:09

@Ernoke:

Azért azt se felejtsük el, hogy aki a pináját használja bármilyen dolog elérésére, az egy életre búcsút mond az őszinteségnek, intimitásnak, és annak a lehetőségét is kizárja, hogy megtapasztalja a feltétel nélküli szeretetet. Az életed állandó színjátékká válik, amiből nincs kiút, és akkor is kedvesen kell csicseregned a milliárdos férjed perverz, nyálcsorgató haverjaival, hogyha éppen kurvára nincs kedved hozzá.

lárvalányhaj 2011.03.01. 13:55:34

@Ernoke:

Én egy cseppet se irigylem a Vanessa-féléket, mert tudom, hogy nagy árat fizetnek ezért a jólétért, és én nem lennék hajlandó arra, hogy ekkora árat fizessek azért, hogy ilyen életszínvonalon élhessek. Az se fordult még meg a fejemben, hogy bármilyen cél elérése végett a női bájaimat vessem be az eszem és a szorgalmam helyett. Tényleg nem.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.03.01. 13:57:05

Szerelmetes ponyvákról még annyit: ne tudjátok meg, mit kaptam azért, mert kritikával éltem a Lady Chatterley szeretője c. épületes opusz kapcsán egy elemző szemináriumon. Mert mi az hogy "mű"-nek, "olvasót hülyének vevő"-nek bélyegzem a könyvet és íróját.
Hozzátenném, kedvenc sorozatomban, a Mad Men-ben is előkerült a könyv, mint a "lélekben egyszerű" titkárnők nyálelválasztásának fő kiváltó oka, és beszédtémája a vizesblokk körül, a kávészünetben.
Egyszerűen vegyük már észre, attól hogy valamin 10 kiló por és molytetem van, még lehet, hogy minőségben, olvasás élményben a mai puhafedeles Romanák szintjét hozza csak.

Sand Lover 2011.03.01. 14:08:48

@lárvalányhaj: Szerintem Ernőke egy picit leegyszerűsítette a dolgokat (tudom, volt smiley)
Mindenki azzal kereskedik, amivel tud. Vanessa a „bájaival” kereskedik, mert más nincs.
És ez sem tart örökké.

Ernoke 2011.03.01. 14:40:22

@lárvalányhaj: te is tudod, h ez így butaság... én is használtam már ingyen dolgok elérésére, attól még nem mondtam búcsút egy életre az intimitásnak.:D amúgy pedig tök mindegy, miért dugsz valakivel úgy, h nem kívánod igazán - azért, h ingyen megszereljen nálad vmit, vagy azért, mert nagyon kedveled a társaságát és nem akarod csak emiatt elveszíteni - ugyanúgy kurva vagy.

@Morgan LeFay: itt van a különbség okos és buta kurva között. az okos tudja, h rövid az ideje, és jóelőre bebiztosítja magát.

@neccharisnyás útonálló: engem ebben a könyvben az bőszített fel, h kb. fogyatékosnak bélyegzi azokat a nőket, akik nem tudnak vaginálisan elélvezni. kártékony szar.

Sand Lover 2011.03.01. 14:51:44

@Ernoke: „amúgy pedig tök mindegy, miért dugsz valakivel úgy, h nem kívánod igazán - azért, h ingyen megszereljen nálad vmit”
vagy azért, mert nagyon kedveled a társaságát és nem akarod csak emiatt elveszíteni”
Ugyanúgy egy önértékelési zavaros, tartás nélküli idióta vagy. Én így mondanám.

Ami meg Lady Chatterley-t illeti, azért vegyük hozzá, hogy Lawrencre 1928-ban írta és az sem tegnap volt. Akkoriban egy merész, formabontó műnek számított, nyilván Freud is hatott az íróra, de ma már kicsit avítt. Kb. mintha azon háborognánk, hogy micsoda baromság Verne “Utazás a Holdba” c. műve, Holdra ugyais űrhajóval/LEM-mel szokás menni, nem pedig ágyúgolyóval.

Ernoke 2011.03.01. 15:04:45

@Morgan LeFay: biztosan cinikus vagyok, de nem hiszem el, h itt minden nő kizárólag akkor dugott életében, amikor valóban nagyon kívánt valakit, és soha nem volt semmi célja vele...:D

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.03.01. 15:16:36

@Ernoke: Velem kizárólag csak akkor! :)

Sand Lover 2011.03.01. 15:27:10

@Ernoke: „h itt minden nő kizárólag akkor dugott életében, amikor valóban nagyon kívánt valakit”
Mások nevében nem tudok nyilatkozni. :)

El Topo (Sgt. Elias) 2011.03.01. 15:31:30

@Morgan LeFay: Basszus, az hogy te ismered a LEM kifejezést is! Igazán respektálom.

Sand Lover 2011.03.01. 16:05:54

@El Topo (Sgt. Elias): Köszi:)
Húgom látta is (azt nem tudom, hogy Orlandóban az eredeti van-e, lehet, hogy nem)

A Tyne folyó déli partja 2011.03.01. 16:56:35

@lárvalányhaj: ezt nekem sem sikerült megértenem. pl. a volt lakótás ilyen volt, hazajött, kaját bekészítette a tálcára, be a szobába, tévé bekapcs, egész délután bámulta. soha nem mondta, hogy mi volt a filmben, mit mondtak a hírekben, stb. semmit. csak bámulta. pedig diplomás volt.
másik, a volt barátom, aki ugyan nem volt nagy tévés, de közös tevékenységnek gondolta a forma 1, valamint a billiárd nézését. merthogy közben beszélgetünk, amit ugye, olvasás, ami az én hobbim, közben nem lehet. ja, hogy a) én halálra unom b) ő is alszik rajta c)ha beszélgetünk, nem hallja a közvetítést, szóval miről is beszélünk? nem zavarta.

Sand Lover 2011.03.01. 17:01:51

@altoid: A LEM (Lunar Excursion Module) az Apollo űrhajónak az a része, amelyik leszállt a Holdra.

A Tyne folyó déli partja 2011.03.01. 17:26:20

@altoid: na, itt veled értek egyet. van pár mondat a cikkben, amiből szerintem eléggé ez derül ki. pl, mikor elmondja százszor, hogy ez a tyúk önmagát szépnek és okosnak hiszi, meg tökéletesnek, meg hogy nem érti, miért nem parkol oda az újságíró, ahol már állnak, meg miért engedi át a zebrán a gyalogost. meg, amikor megemlíti, hogy a liba hapsija már hangosan röhög.@lárvalányhaj: én sem irigylem, pont ezért értek egyet altoiddal. ez inkább azt magyarázza, hogy ez egy idióta liba.@Ernoke: ne magadból indulj ki....azért, mert te a jelek szerint szempillát rebegtetsz, stb., hogy valamit elérj, másoknak még nem szokott eszébe jutni. pl. nekem, meg lárvalányhajnak tuti nem.

lárvalányhaj 2011.03.01. 18:27:38

@altoid:

Eredetileg én is olyasmit akartam írni, hogy a cikk célja az volt, hogy minél irritálóbb színben tüntessék fel Vanessát.
De ugyanakkor az átlagnő úgy viszonyul Vanessához, hogy egyrészt fujjog, hogy így kurva-úgy kurva, de másrészt irigyli is azt a jólétet, amibe Vanessa belecsöppent, meg azért a bundák is kellenének.

lárvalányhaj 2011.03.01. 18:48:43

@Ernoke:

Hát a (bármiféle) manipuláció szerintem eléggé gyilkolja az intimitást. Elég szar lehet úgy élni, hogy amikor együtt vagyunk valakivel, akkor folyamatosan azt kell találgatnom, hogy vajon azért ilyen kedves-e velem, mert szeret, vagy pedig azért, mert el akar érni valamit. Jó, nyilván vannak ennek is fokozatai, de azért ha ez az aspektus megjelenik a párkapcsolatban, az az őszinteség rovására szokott történni.

Egyébként nem, nekem még nem jutott eszembe, hogy azért dugjak valakivel, hogy elérjek valamit. Eleve nem is nagyon szeretek pasikra szorulni, ha valami nem megy, azt először egyedül szoktam megpróbálni, és csak akkor kérek segítséget, ha tényleg nem tudom megcsinálni egyedül. A férjem meg bármiben szívesen segít manipuláció nélkül is, bár még őt is ritkán szoktam nyaggatni.
Mondjuk valószínűleg mások az érvényesülési stratégiánk, mert én szempillát rebegtetni sem szoktam.

A Tyne folyó déli partja 2011.03.01. 18:51:45

@lárvalányhaj: te biztos, hogy a saját nevedben írsz??? mintha nem is te lennél...szerintem vagyunk egypáran, akiket hidegen hagynak a bundát, meg, hogy mindenki ismerje, szeresse őket, stb. stb. ilyen áron pláne, de úgy alapban is.

lárvalányhaj 2011.03.01. 19:02:52

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Ez *nem* a saját álláspontom volt (nekem nem kellenének a bundák, pláne ilyen nem ilyen áron -- de ezt már leírtam), de a nőnemű ismerőseim aggasztóan nagy része mondta azt, hogy simán bevállalná, hogy hozzámegy egy gazdag pasihoz, és soha többet nem dolgozik. Meg úgy általában az a tapasztalatom, hogy a legtöbb ember rettentő anyagias, és sok mindenre hajlandó a pénzért. Ezt se értettem soha, de mindegy.

A Tyne folyó déli partja 2011.03.01. 19:25:52

@lárvalányhaj: az utolsó bekezdéssel teljesen egyetértek, és csatlakozom.

lárvalányhaj 2011.03.01. 19:38:35

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Szóval attól, hogy én emancipált vagyok, az még tény marad, hogy a magyar nők többsége sajnos nem az. Ráadásul meggyőződésem, hogyha a kurvoid módon viselkedő nők többségét szembesítenéd azzal, hogy amit csinálnak, az nem túl jó, akkor nem is értenék, hogy mire gondolsz. Ez a norma, ebbe szocializálódtak bele.
Ami a másik, hogy a sok nő számára a legelső (de tényleg) prioritás az, hogy mit gondolnak róla a férfiak (vonzónak tartják-e, hányan akarják megdugni, milyen "kategóriás" pasit kaphatna meg). És bizony a riszálós-szempillarebegtetős-manipulatív nő mindig népszerűbb lesz a pasik körében, mint az, aki nem ilyen. Sok nő ezért aztán társaságban akkor is csak rebegtet, ha amúgy okos és lenne érdemi hozzászólása a témához.

Ernoke 2011.03.02. 09:24:19

meggyőződésem, h akinek még nem kellett bevetnie a bájait, h férfiaktól valamit megkapjon, annak vagy volt állandó támogató párkapcsolata, vagy nem veszi észre, h tulajdonképpen ha egy hímnemű bármikor, bármiben segít egy nőneműnek, csak azért teszi, mert számára vonzó a nőstény. semmiféle jószándék vagy önzetlen segítségnyújtás nem vezérli őket. az pedig, h boldogulhatsz férfiak nélkül, erős túlzás - meg sem tudnám számolni, hányszor segítettek nekem olyan kérdésekben "haverok", amikhez én hülye vagyok (számítógép, villanyszerelés, 30 kilós dolgok cipelése, stb).
(ez fordítva is működik, ezért szoktam a szépfiú barátomat felhasználni, ha nőknél kellene valamit elérni. ha rámosolyog a középkorú zsírdisznó ügyintézőkre, azok majd elolvadnak.:D)

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): elég sokmindent szoktál te itt bizonygatni, nem lehet, h azért teszed, mert valójában nem vagy biztos ezekben a dolgokban...?:)

Ernoke 2011.03.02. 09:39:26

@lárvalányhaj: te ezt azért nem tartod prioritásnak, mert a férjed révén védett környezetben vagy. a húspiac kemény világ, és akinek tepernie kell a párkapcsolatokért (nekem világéletemben vért kellett értük izzadnom), annak muszáj ezeket a szempontokat figyelembe vennie. egyszerű ez: ha többen akarnak megdugni, nagyobb mintából válogathatsz, és így nagyobb az esélyed rá, h összeakadsz valakivel, akivel jól megértitek egymást. ugyanis egy férfit soha nem az eszed fog első lépésben érdekelni, ha nem tart vonzó nőnek, akkor leszarja, mi van a fejedben, esélyed nem lesz megmutatni neki.
(egyébként amíg egyedül éltél, ki segített pl. egyenként 20 kilós csempecsomagokat a negyedikre cipelni? jé, csak nem egy erős férfi?:D)

Sand Lover 2011.03.02. 10:51:04

@Ernoke: „meggyőződésem, h akinek még nem kellett bevetnie a bájait, h férfiaktól valamit megkapjon, annak vagy volt állandó támogató párkapcsolata, vagy nem veszi észre, h tulajdonképpen ha egy hímnemű bármikor, bármiben segít egy nőneműnek, csak azért teszi, mert számára vonzó a nőstény.”
Nos, ez nem igaz, mert akkor az öregasszonyokat sem segítené fel senki a buszon, stb. Azért látni még ilyet, és nem hiszem, hogy a gerontofília vezérelné őket.

“semmiféle jószándék vagy önzetlen segítségnyújtás nem vezérli őket.”
Érdekes embereket ismerhetsz.

“ az pedig, h boldogulhatsz férfiak nélkül, erős túlzás - meg sem tudnám számolni, hányszor segítettek nekem olyan kérdésekben "haverok", amikhez én hülye vagyok (számítógép, villanyszerelés, 30 kilós dolgok cipelése, stb).”
Ezek szerint te az összes “haveroddal” dugsz hogy segítsenek neked? Szerintem valami zűr lehet nálad önbecsülésben, de te tudod. A szereléseket szerelő szokta végezni, pénzért. Számítástechnikai ügyekben apróbb kérdésekben barátok (ingyen, képzeld!) szoktak tanácsot adni, vannak lány informatikus barátaim is, meg fiúk is. IT-s kollegák. Nagyobb kérdésekben szakszervíz, pénzért.
30 kilós dolgokat nem szoktam sűrűn cipelni, de a mesteremberek segédei is felcipelik, jattért. Úh nem hiszem el, hogy bármiben is rá kellene szorulnod _úgy_ valakire.

Igaz, megkaptam már, hogy "túl" önálló vagyok, de nem izgat. :)

lárvalányhaj 2011.03.02. 11:18:12

@Ernoke:

Számomra sose volt prioritás az, hogy kapcsolatban legyek. Sose volt célom az, hogy bepasizzak csak azért, hogy ne legyek egyedül, vagy hogy legyen, aki megemeli a nehéz tárgyakat. Ennek megfelelően az életem nagy részét szingliként éltem le, a férjemmel való megismerkedésig (ami kb. 3 évvel ezelőtt történt - igen, elég hamar összeházasodtunk) a leghosszabb kapcsolatom 1-1,5 év körüli volt, de vele sem éltünk együtt.

18 éves korom óta a szüleimtől külön élek, sokféle helyen laktam, sokat költöztem, a fenti idő egy részét külföldön töltöttem. Rendszeresen utaztam is, ezekre az utazásokra is többnyire egyedül került sor. Meg se fordult a fejemben, hogy egyedülálló nőként félnem kellene, vagy ne lennék biztonságban. Csempét még nem kellett cipelnem, de előfordult már, hogy egy 30 kiló körüli csomaggal kellett elvergődnöm egy idegen országban lévő város pályaudvaráról a (számomra ismeretlen helyen lévő) szállásra.
Nekem az volt a tapasztalatom, hogy egy egyedülálló nő is egy csomó problémát képes egyedül megoldani.

Azt, hogy a nő a seggriszálás, a pillarebegtetés és a többi manír nélkül kevésbé népszerű a férfiak körében, a saját bőrömön sikerült megtapasztalnom. A legtöbb pasi a háta közepére sem kíván egy olyan nőt, aki, ahelyett, hogy a pasi okosságait hallgatva olvadozna és bólogatva, inkább a saját világnézetét fejtegeti. Vagy adott esetben észreveszi a pasi által kifejtett gondolatmenetben szereplő logikai hibákat, és azt a pasi szemére lobbantja :D Azt is a saját bőrömön kellett megtapasztalnom, hogy az önálló egzisztencia, a saját tervek és elképzelések megléte a legtöbb pasi számára nemhogy nem pozitívum, hanem egyenesen hátránynak számít.

De világéletemben úgy voltam vele, hogy olyan kompromisszumokat, amikről úgy éreztem, hogy a személyiségem integritását veszélyeztetnék, nem vagyok hajlandó megkötni. Ezt most is így gondolom.

Ernoke 2011.03.02. 11:46:21

@Morgan LeFay: nem, nem dugtam. de nyilvánvaló, h miért segítettek, egy férfi nem barátkozik önzetlen jószándékból egy nővel. ugyanúgy kurvoid ez, mintha valóban dugtam volna velük. pénzért meg jattért... ha nincs miből fizetni, a hajadra kenheted a szakembereket.:D

@lárvalányhaj: életem nagy részét én is szingliként éltem le, semmiféle kapcsolat nélkül, sem 1 éves, sem fél éves, semmi. ennek alapján gondolom azt, h könnyű azt mondani, h nem kötsz kompromisszumot, ha közben azért vannak kapcsolataid és lehetőségeid... nekem nagyon sokáig egyáltalán nem voltak, és közben bizony allergiás lettem az egyedüllétre, és megtanultam, mi kell ahhoz, h egyáltalán esélyem legyen bármire. ilyen körülmények között, ennyi idősen te is másképp gondolkoznál, de mint mondtam, korán megtaláltad az igazit, ezért szerencsés vagy (meg kicsit naiv is). 5 éve egyébként még én is így nyilatkoztam volna, mint te.

lárvalányhaj 2011.03.02. 12:17:06

@Ernoke:

Honnan tudod ilyen biztosan, hogy nekem hány kapcsolatom volt, mennyi ideig voltam egyedül, és milyenek voltak a lehetőségeim?

Sand Lover 2011.03.02. 12:35:35

@lárvalányhaj: „az önálló egzisztencia, a saját tervek és elképzelések megléte a legtöbb pasi számára nemhogy nem pozitívum, hanem egyenesen hátránynak számít.”
Igen, a nagy többség esetében valóban így van. De akik engem érdekelnek, azok nem a nagy többség soraiból kerülnek ki és gondolom, te is így vagy ezzel.

Ernőke
“egy férfi nem barátkozik önzetlen jószándékból egy nővel.”
Na és meddig lehet ezt a játékot játszani? Segítséget kérsz de nem dugsz velük, előbb-utóbb benyújtják a számlát, nem gondolod?
:)

lárvalányhaj 2011.03.02. 13:34:24

Én világéletemben egy magányos különc voltam, akit a többség többnyire kirekesztett amiatt, mert más, mint a többiek. Sokáig magamban kerestem az okot, azt hittem, hogy velem van a baj -- vagyis azért kapom ezt a sok bántást, mert nem vagyok elég jó. Emiatt aztán kialakult bennem egy mélyen gyökeredző önbizalomhiány, és egy elég súlyos szociális szorongás, ami idővel odáig fokozódott, hogy idegen embereket alig voltam képes megszólítani stb.

Aztán egy egyszer csak átkattant valami a fejemben. Ahogy egyre többet jártam-keltem a világban, felismertem, hogy a világnak egy csomó elvárása van a nőkkel szemben. Velem pedig semmi gond nincs, sőt, csak mivel az elvárások zömének nem felelek meg, ezért a legtöbb ember elutasító velem szemben -- mint ahogy mindenki mással is, aki nem azok szerint az értékek szerint él, amit a társadalmi elvárások diktálnak. Ezt nem kell mellre szívni, inkább csak a normasértésnek mint jelenségnek szól. És azt is elkezdtem látni, hogy azok, akik népszerűek, azok többnyire igen jelentős áldozatokat hoznak ezért, sokszor olyanokat is, amiket én magam nem szívesen hoznék meg. De így már sokkal könnyebb volt elfogadnom az emberem felém irányuló elutasítását, és kevésbé tört le, hogyha negatív visszajelzésekkel találkoztam. Elkezdett erősödni az önbizalmam, elkezdtem szeretni önmagam, és egyre inkább elfogadtam a saját hibáimat, és azt a helyet, amit elfoglalok a világban.
Talán ennek köszönhető, hogy később találkoztam egy még nálam is magányosabb és különcebb alakkal, aki aztán megkérte a kezem.

Sok minden nem változott, ugyanúgy egy magányos különc vagyok, mint 16 évesen. De míg 16 évesen öngyűlölő magányos különc voltam, addig most egy elégedett és jókedvű magányos különc vagyok. :)

A Tyne folyó déli partja 2011.03.02. 14:35:14

@Ernoke: hat nekem aztan egyaltalan nem volt mindig is tarskapcsolatom, sot. megse szoktam szempillarebegtetni ferfiakat megkerni dolgokra. eloszor megprobalom megoldani, ha nem megy, akkor kerek, de nem csabitasbol, kulonben is, leginkabb a tesomat szoktam megkerni..de amikor nem volt a kozelben, se szoktam bevetni csabitasi trukkoket. azt se tudom, hogy kell.
de egyebkent mar miert ne segithetne valaki onzetlenul, mert a baratod? (nem parkapcsolat ertelemben). nekem mindig is tobb fiubaratom volt, mint lany, egyreszt, masik, oket se nagyon szoktam keregetni mindenfelere, plane nem szempillarebegtetessel. itt inkabb te vagy az, aki annyira bizonytalan magaban, hogy el se tudja kepzelni, hogy ferfi nelkul is meg tudhat valamit csinalni egy no. egyebkent meg, amihez ferfi kell, arra a tesomat szoktam megkerni....de siman volt olyan is, hogy megemlitettem egy ferfi munkatarsnak, (csabitas es egyebek nelkul, nem is neki egzedul, csak ugy altalanossagban), hogy gond van a biciklimmel, erre hazaindulaskor kozolte, hogy akkor most o jon, es megszereli. mindenfele hatso szandek nelkul. miert nem lehet ezt elhinni????

A Tyne folyó déli partja 2011.03.02. 14:46:16

@lárvalányhaj: szerintem te en vagy:) ferjem ugyan nincs, meg pasi se (s meglehetosen ritkan szokott lenni, meg nem is eroltettem soha - ne tudd meg, hanyan mondjak most is, hogy "keressek", megintcsak gozom nincs, azt hogy is kell...tarskeresot meg ne ajanljon senki, mert rosszul vagyok az ilyen "na mi fog tortenni, osszejovunk" stilustol.

@Ernoke: en nagyon is biztos vagyok magamban. te vagy az, aki nem, aki nem hiszi el, hogy ferfi nelul is er valamit...@Morgan LeFay: egyetertek. ernokenek igencsak gond van az onbecsulesevel.

Sand Lover 2011.03.02. 15:21:58

@lárvalányhaj: „Én világéletemben egy magányos különc voltam, akit a többség többnyire kirekesztett amiatt, mert más, mint a többiek.”
Dettó. :) Azzal a különbséggel, hogy nem rekesztettek ki mert jól tudtam szerepet játszani. Aztán amikor már nem szórakoztatott, akkor leléptem.
A kommenttel messzemenőkig egyetértek, jól összefoglaltad azokat a dolgokat, amikre én is rájöttem.

Animacs: nem szeretnék senki fölött sem pálcát törni. Könnyű okosakat mondanom úgy, hogy magamból indulok ki, mert nekem egy pár dolog eleve adott, ami esetleg másnak nem. Gondolok itt pl. a szociális fóbiákra, valahogy sosem esett nehezemre emberekkel beszélgetni, megtalálom velük a közös hangot. Fura, pedig sokszor nem is keresem. :)

lárvalányhaj 2011.03.02. 16:42:28

@Morgan LeFay:

Amióta elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, és nem szégyenkezem amiatt, hogy más vagyok, mint a többiek, azóta egyre több ember van körülöttem, akik pont a különcségemet szeretik bennem.
És amióta tudatosan odafigyelek arra, hogy hogyan viselkednek az emberek a társas helyzetekben, azóta a szerepjátszási készségem is folyamatosan javul.

Persze így sem könnyű, mert az önbizalmam éveken át (kb. 11 éves korom óta) nullán volt, és az ilyesmit nem lehet egyik napról a másikra újjáépíteni.

lárvalányhaj 2011.03.02. 16:53:43

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Szerintem minden olyan kapcsolattal komoly gond van, ahol az egyik fél úgy érzi, hogy folyamatosan "meg kell vásárolnia" más emberek szeretetét, elismerését, odafigyelését stb.

Az egyik haverom (fiú) például állandóan szívességeket tesz a barátainak (és utána csodálkozik, hogy mások meg gátlástalanul kihasználják.) Megkérdeztem, hogy mégis miért csinálja ezt, és erre valami olyasmi választ adott, hogy "csúnya vagyok, és nem is vagyok jó fej, ezért igyekszem legalább kedves lenni". És számára a "kedvesség" azt jelenti, hogy mindenfélét megcsinál az embereknek, amire kérik -- mert egyszerűen nem hiszi el, hogy szívességek nélkül, pusztán önmagáért is keresheti valaki a társaságát.

lárvalányhaj 2011.03.02. 17:07:58

@Morgan LeFay:

Egyetértünk, a párkapcsolat pont az a terepe az életnek, ahol az ember joggal várhatja el, hogy a másik olyannak fogadja el, amilyen. Ahol ez nincs meg, ott szerintem annak sincs értelme, hogy belekezdjünk a dologba.

A Tyne folyó déli partja 2011.03.02. 20:17:56

@Morgan LeFay: beszélgetni nekem sem esik nehezemre (már.régen nehezemre esett. egy példa: gimiben legelső nap nem mertem senkivel se szóba állni. egyetem legelső nap: simán társalgok mindenféle, addig sose látott emberrel. ennek ellenére volt egyszer egy ilyen önismeret szemináriumunk, ahol egymást, meg magadat kellett elemezni, és ott azt mondta egyik évfolyamtársam, hogy én szerinte nagyon zárkózott vagyok. én meg meglepődtem, mert ugye a 15 éves koromhoz képest igencsak nyílt voltam.)@lárvalányhaj: na, én szerepet játszani mondjuk nem igazán tudok. plusz nem igazán emlékszem, hogy meg akartam volna felelni bárkinek is. talán még gimiben. de annyira ott se.
a különcség: a volt barátom egyik indoka a szakításra az volt, hogy "túl különleges vagy". én meg azt mondtam neki, hogy tudod mit, én az vagyok, benned meg nincs semmi saját.

lárvalányhaj 2011.03.03. 08:27:22

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Vannak olyan éles helyzetek, amikor nem árt, ha az ember meg tudja játszani magát. Máskülönben én sem törekszem arra, hogy megfeleljek.

Ernoke 2011.03.03. 09:40:51

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): amire férfi kell, arra megkéred a tesódat - tehát van férfi a háznál mégiscsak.:)

@Morgan LeFay: akkor vagy fizetek, vagy megszakad a kapcsolat, ez így működik.

@lárvalányhaj: ha jól értettem, fiatalabb vagy nálam, és a férjeddel 3 éve vagy együtt. tehát alapból kevesebb ideig voltál egyedül, mint én, és oltári szerencséd is volt. a csúnya fiúnak pedig meg kell mondani, h ha csúnya és nem jó fej, valóban senki nem fogja keresni a társaságát, úgyh legalább jó fej igyekezhetne lenni. hát vagy keressen magának egy szerencsétlen kövér és nem túl okos nőt, akinek így is kell.:D

nem akarok én senkit sem meggyőzni arról, hogyan működnek a férfiak (a legjobb barátom férfi egyébként, és maximálisan egyetért velem ezekben a dolgokban). hosszú évek tapasztalata alapján azonban önzetlen segítőkészséget senkiről nem feltételezek, mert még nem találkoztam ilyesmivel. a népszerűség pedig engem nagyon motivál, mert nyilvánvalóan igényem van arra, h amiben tehetséges vagyok, mások is elismerjék. utolérhetetlen érzés, ha valamire, amit verejtékes munkával létrehoztál, idegenek mondják, h milyen jó, és csodálkoznak, amikor kiderül, h nő csinálta...

Sand Lover 2011.03.03. 10:28:52

@lárvalányhaj: „Szerintem minden olyan kapcsolattal komoly gond van, ahol az egyik fél úgy érzi, hogy folyamatosan "meg kell vásárolnia" más emberek szeretetét, elismerését, odafigyelését stb.”

Erről tudnék mesélni. :) A legjobb az, amikor nem mondják meg, mi az elvárás, de ha ha nem felelsz meg, akkor egyfolytában fúrnak.
“ahol az ember joggal várhatja el, hogy a másik olyannak fogadja el, amilyen. Ahol ez nincs meg, ott szerintem annak sincs értelme, hogy belekezdjünk a dologba.”
Így igaz. Ehez nem is tudok mást hozzátenni.

Animacs: A zárkózottság szubjektív. Mihez képest? Nagy megdöbbenés volt, amikor találkoztam olyan emberrel, aki még számomra is meglehetősen zárkózott, pedig én sem vagyok egy extrovertált alkat.

Ernőke: “akkor vagy fizetek, vagy megszakad a kapcsolat, ez így működik.”
Ez a te dolgod, ha így fogod fel, akkor biztos így is van.
“nem akarok én senkit sem meggyőzni arról, hogyan működnek a férfiak”
Nem is kell, ismerek egy párat. :)
“hosszú évek tapasztalata alapján azonban önzetlen segítőkészséget senkiről nem feltételezek, mert még nem találkoztam ilyesmivel.”
Kár. Rossz tapasztalataid vannak. Nem azt mondom, hogy nincsenek faragatlan tuskók, de nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek általában segítőkészek. Sőt, sok hapsi csak azért segít (ingyen és bérmentve!) mert férfiasnak érzi magát ettől. Mert le akar nyűgözni, hogy ő milyen erős/okos stb.
Megjegyzem, ha valaki segítséget kér tőlem, én is segítek, tehát van reciprocitás.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.03.03. 10:43:05

@Ernoke: Mint férfi, szerényen megjegyezném, hogy ha én egy nőt meg akarok dugni, azt nem feltétlenül úgy fejezem ki, hogy segítek neki cipekedni. :)

lárvalányhaj 2011.03.03. 12:39:39

@Ernoke:

"a népszerűség pedig engem nagyon motivál, mert nyilvánvalóan igényem van arra, h amiben tehetséges vagyok, mások is elismerjék."

Ha jó vagy abban, amit csinálsz, akkor el is fogják ismerni, akkor is, ha emberként nem kedvelnek.

Igazából mit szeretnél, azt, hogy elismerjenek, vagy azt, hogy többen kedveljenek?

Barátok vs. dugás témája:

Nekem van olyan hímnemű barátom, aki iránt romantikus érzelmeket tápláltam, de ő nem viszonozta őket, és megbeszéltük, hogy barátok leszünk, tehát tkp. a szárazbarátnője vagyok. :) Amikor rövid ideig az ő hazajában éltem, akkor ez a srác nekem egy csomó mindenben segített, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Ugye az "azért segített, mert meg akar dugni" felvetés a mi esetünkben nem játszik, mert különben nem szárazbarátnője lettem volna, ugyebár.

lárvalányhaj 2011.03.03. 12:52:50

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): @Morgan LeFay:

Egyébként meg lehet nézni azokat az embereket is, akik úgymond be vannak illeszkedve, akik úgymond megfelelnek az elvárásoknak, akik úgymond normálisak stb. Ezek az emberek boldogok?
Én egyre inkább úgy látom, hogy kurvára nem azok. Egyrészt még nem találkoztam olyannal, aki maradéktalanul illett volna a "normális" skatulyába, és jól érezte volna magát benne. Sokan csak annyit tesznek, hogy eljátsszák azt a szerepet, amit a közösség vár tőlük, és legbelül szenvednek, hogy nem lehetnek önmaguk. Egy csomó olyan szituáció van, amiben ők ugyanúgy szarul érzik magukat, mint én -- csak míg én gondolkodás nélkül kilépek ezekből, ill. szakítok a konvenciókkal, addig ők ezt nem merik megtenni, mert "úristen, mit fognak gondolni a szomszédok / a szüleim / a barátaim / a _zemberek_"

A "normális" emberek csomó olyan dolgot csinálnak, amit utálok, és amit nem szeretnék a saját életemben látni. Herótom van a vasárnapi ebédek kényszeredett feszengésétől, attól, hogy sok családnál a karácsony csak a kollektív jópofizásról szól, attól, hogy mosolyognom kell olyan emberekre, akiket utálok. Örülök neki, hogy különc vagyok, mert így nem kell részt vennem ezekben a dolgokban, és az életem minden egyes perce autentikus élmény lehet.

Sand Lover 2011.03.03. 13:24:36

@lárvalányhaj: “Ezek az emberek boldogok?”
Nem, neurotikusok. Ami aztán egy csomó egyéb betegséget okoz: depresszió, gyomorfekély, magas vérnyomás, szívpanaszok, rák.
“A "normális" emberek csomó olyan dolgot csinálnak, amit utálok, és amit nem szeretnék a saját életemben látni. Herótom van a vasárnapi ebédek kényszeredett feszengésétől, attól, hogy sok családnál a karácsony csak a kollektív jópofizásról szól, attól, hogy mosolyognom kell olyan emberekre, akiket utálok”
Igen, igen. Ezzel én is így vagyok. A karácsony különösen. Karácsonykor csak olyanokkal szeretek lenni, akiket tényleg szeretek és ne kelljen már viselkedni. (Szívem szerint angol karácsonyt tartanék, sok vendég, barátok, sok kaja, italozás, részegen éjfélimisére menés:)))

Kamaszkoromban ebből elég sok problémát csináltam, furcsa módon a szüleim nem segítettek, hogy megértsem a dolgokat. Nem rosszindulatból persze, ők is konvenciók szerint éltek. Mostanra egyrészt én is belesimultam ezekbe, másrészt megtanultam szerepet játszani, harmadrészt meg már nem izgat más véleménye.

Ernoke 2011.03.03. 13:52:45

@lárvalányhaj: nekem mindegyik normális skatulyába maradéktalanul beleillő barátom boldog, önmagával harmóniában élő személyiség.

a feszengésekről pedig: szerintem a rítusok kellenek, mert keretet adnak az ember életének, és önfegyelemre tanítanak. ha rajtam múlna, én is szarnék bele a családi ebédekbe, ünnepekbe, sőt, a szüleimmel se nagyon kommunikálnék (nagyon szeretem őket, mielőtt az ellenkezőjét gondolná bárki). kinek lenne jobb, ha ezt megtenném? nekem biztosan, csakhogy vannak kötelezettségek is, amik alól nem vonhatjuk ki magunkat, és a család a legkomolyabb ezek közül. ezek a rítusok pedig segítik a kapcsolattartást, és könnyebben megszokod, h bizony folyamatosan olyan dolgokat kell csinálnod velük kapcsolatban, amiket a hátad közepére se kívánsz. ha nyugdíjas leszek, remélem, az én gyerekeim is így fognak gondolkozni, és nem fognak szarni a fejemre csak azért, mert ilyen-olyan okokból nem sok közünk van egymáshoz.

(amúgy én éppen most vagyok olyan helyzetben, h egy konvenciót figyelmen kívül kell hagynom bizonyos okok miatt. kurvára szarul érzem magam tőle, egyáltalán nem érzem egészséges, autentikus élménynek...)

Ernoke 2011.03.03. 14:08:22

@lárvalányhaj: ha nem jó az "önmarketinged", egyáltalán nem ismerik el. az emberek nem tudnak elvonatkoztatni a szubjektív oldaltól, és ha nem vagy nekik tetsző, a teljesítményed egészen más fényt kap, már ha egyáltalán észreveszik, h csináltál valamit.

@altoid: :D

@Morgan LeFay: én mostanában kezdek némi segítőkészséget tapasztalni (csak középkorú vagy idősebb férfiaktól persze:D), régebben nem volt jellemző. pl. 14 éves korom körül sokszor lettem rosszul vérnyomásingadozás miatt, és akkor remegősen, verejtékezve ülve kellett várnom, h jobban legyek. volt, h a metró aluljáróban a földön feküdtem percekig, mert nem tudtam lábraállni. sok ilyen esetből egyszer sem kérdezte meg senki, h segíthet-e, mi a bajom, pedig gyerek voltam! mondjuk ez nem kapcsolódik a férfi-témához, de az emberek általános segítőkészségéhez igen. jobb nem számítani soha ilyesmire, akkor nem érhet meglepetés.

lárvalányhaj 2011.03.03. 14:39:34

@Ernoke:

Igazad van, attól is függ, hogy hol, milyen közegben próbál az ember érvényesülni. Az olyan helyeken, ahol mérhető a teljesítmény, vagy van valamilyen objektív mérce, ott elég jól teljesíteni (és egyenletes színvonalon, azt tapasztaltam, hogy ez is fontos). Minél kevésbé van objektív mérce, annál többet számít az önmarketing. Persze azért az nem baj, ha normális a viszony a többi munkatárssal.

Én soha sehol nem voltam különösebben népszerű, de a munkaadóimat és a kollégáimat mindig meg tudtam győzni arról, hogy én vagyok az alkalmas ember a feladatra, és ezt nem is nagyon vitatták. (A nőiességemet ehhez soha nem kellett bevetnem.)
Egy csapatmunkaközpontú munkahelyen mondjuk gondjaim lennének azért, de nem hiszem, hogy a teljesítményem miatt, inkább azért, mert kiutálnának a többiek :D

Ernoke 2011.03.03. 15:46:38

@lárvalányhaj: igazad van, csak kötözködős hangulatomban vagyok.:)

A Tyne folyó déli partja 2011.03.03. 19:39:20

@Ernoke: de nem mindig volt. évekig úgy éltem, hogy nem volt. és amúgy is, úgy kell neki imádkozni...
akkor is megoldottam, amikor nem volt férfi a háznál, és egyikkel se feküdtem le a segítség fejében...

A Tyne folyó déli partja 2011.03.03. 19:55:23

@Ernoke: hát hallod, te eszméletlenül negatív vagy. szerintem a jó tapasztalatokat észre sem veszed, ha ezt a sok marhaságot komolyan gondolod, hogy soha, senki senkinek nem segít önzetlenül, pláne, ha ellenkező neműek.@lárvalányhaj: na, a volt barátomtól mást se hallottam, hogy "mert akkor mit fognak gondolni?" olyan szinten, hogy X. kaját mondjuk nem lehet magában enni, kizárólag köretként, kérdezzek meg egy szakácsot...hol érdekel az engem? nehogy már egy vadidegen szabja meg, hogy a saját konyhámban mit csinálok.meg, hogy tartsam számon, hogy a mittudomén hány évvel ezelőtti megasztár (amit ráadásul sose néztem) nem tudom, hányadik helyezettje milyen cédét adott ki. merthogy "de akkor nem fogod tudni". na és? még eddig sose okozott gondot, hogy nincsenek erről ismereteim...sőt, ha jobban belegondolok, ő volt az egyetlen, aki számon tartotta, egyébként soha, semmilyen társaságban nem került szóba...de mit fognak szólni, ugye.
@Morgan LeFay: csatlakozom én is. nálunk nem annyira otthon (ott határozottan rossz légkör volt, jópofizni elég érdekes lett volna), hanem a nagymamáméknál szoktunk tölteni a karácsonyt. de nem is a családdal való jópofi a lényeg, annyira nem várták el. illetve, jobban, mint én akartam de nem vészesen. de amikor őhozzájuk jött valaki, szomszéd, ő barátjuk, akit én nem igazán ismertem. folyton azzal nyaggattak, hogy ugráljam már körül a vendéget, miért nem viselkedek vele háziasszonyként (nem is otthon, az a legjobb.)

az ájulásra: én elájultam az utcán, három férfi hívott mentőt...nem is ismertek, főleg nem azért hívták, mert bármi csábítgatni akartam volna őket...

szellőláb 2011.03.03. 21:28:59

@Ernoke: Kulcskérdés: becsvágy vagy önbecsülés? Ha minden áron mások elismerését keresed, hajtasz a népszerűségre, baj van az önbecsüléseddel. Úgy figyeltem meg, hogy azok viselkednek így, akik valamiért kisebbségi komplexusban szenvednek. Az egészséges önbizalom, önbecsülés ad egy olyan tartást, hogy látják rajtad, hogy beléd nem lehet cipőt törölni. Ez igaz mindenféle munkahelyen és a magánéletben is.

lárvalányhaj 2011.03.04. 09:00:12

@Ernoke:

"nekem mindegyik normális skatulyába maradéktalanul beleillő barátom boldog, önmagával harmóniában élő személyiség."

Igen, a legtöbben szeretnék ezt elhitetni, sőt, saját maguk sem néznek vele szembe, hogy mennyire szar nekik, mert ha ezt beismernék maguknak, az a saját kudarcuk beismerése lenne.
Az ember meg dönthet, hogy elhiszi-e ezt nekik vagy sem.

"a feszengésekről pedig: szerintem a rítusok kellenek, mert keretet adnak az ember életének, és önfegyelemre tanítanak"

Persze, sokkal átláthatóbbá teszik az életet, de akkor ezek legyenek a saját rítusaim, és ne másokéhoz kelljen alkalmazkodnom.

"ezek a rítusok pedig segítik a kapcsolattartást, és könnyebben megszokod, h bizony folyamatosan olyan dolgokat kell csinálnod velük kapcsolatban, amiket a hátad közepére se kívánsz"

Azért a szülők is felelősek, hogy milyen velük a viszonyod, sőt, elsősorban a szülők a felelősek érte. Ha tettek azért, hogy jó legyen a viszony, akkor a gyerek magától is szívesen fogja őket látogatni, például én mind a mai napig szívesen vagyok a szüleim társaságában, mert jó arcok.

Szerintem akkor is hálával tartozik nekik az ember azért, hogy felnevelték, taníttatták stb., ha nem annyira jó arcok (néhány extrém esetet leszámítva, pl. bántalmazó stb. szülők), pl. időnként meg kell őket látogatni (de nem minden vasárnap azért), és, amennyire az ember lehetőségei engedik, anyagilag segíteni őket, de pusztán az a tény, hogy ők neveltek föl, nem jogosítja föl őket arra, hogy felnőttként is control freakeskedjenek az ember fölött, vagy mindenféle ürüggyel ugráltassák.

Ami az ennél távolabbi rokonokat illeti, nem érzem, hogy kötelezettségeim lennének velük szemben.

Egyébként meg azt hiszem, hogy az embernek nincsenek kötelezettségei, csak amit saját magának ekként határoz meg.

"amúgy én éppen most vagyok olyan helyzetben, h egy konvenciót figyelmen kívül kell hagynom bizonyos okok miatt. kurvára szarul érzem magam tőle, egyáltalán nem érzem egészséges, autentikus élménynek"

Az mindig tőled függ, hogy hogyan éled meg, hogy eltérsz az átlagtól. Küzdhetsz-harcolhatsz ellene, de el is fogadhatod magad így.
Nekem például szar a mozgáskoordinációm, és sokáig utáltam magam miatta, de most már elfogadom, sőt, büszkén vállalom a saját bénaságomat. Az emberek pedig elfogadnak így. Utálhatnám is magam emiatt, de hát ha amúgy sem tudok rajta változtatni, akkor van értelme állandó öngyűlöletben élnem?

Ernoke 2011.03.04. 09:22:16

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): magamból indulok ki, mert én sem szoktam soha. amúgy rengeteget segítek másoknak, sokan baleknak tartanak ezért, de valójában mindig ellenszolgáltatásért vagy haszonért teszem.

@szellőláb: több mint 10 évig senkivel nem tudtam megosztani a gondolataimat, jó érzés volt végre, h vannak, akikkel igen. ez hajt. baromi jó, ha elismerik az embert, kikérik a tanácsait, és nem fogyatékos selejtnek tekintik. mit nem lehet ezen érteni...?

@lárvalányhaj: én már gyerekkoromban is csak azt akartam, h hagyjanak békén, és ez mostanában sem változott, teher a velük való kapcsolattartás. (a konvenció megszegése is ehhez kapcsolódik: nem mutattam be a barátomat, és nem is akarom, h találkozzanak vele, mert semmi közük hozzá.) viszont olyan helyzet van a családban, amit nem tudnak egyedül kezelni, mert gyengék hozzá. nem tehetem meg, h nem vállalom fel ezt a terhet (annál is inkább, mert a testvérem kicsi még az ilyesmihez), és el is ítélem az olyan embereket, akik kényelemszeretetből leszarják az ilyesmit, mert ehhez senkinek nincs joga.

lárvalányhaj 2011.03.04. 09:35:41

@Ernoke:

Van egy ismerősöm, akinek a szülei mozgássérültek, és a lányt deklaráltan azért csinálták, hogy legyen, aki a gondjukat viselje. Ezt persze rendszeresen mondogatják neki, nem hagyják felnőni, elköltözni, önálló életet kezdeni, folyamatos az érzelmi zsarolás. Ennek az lett az eredménye, hogy a lány elég komolyan megbetegedett (depressziós és pánikbeteg), kibukott az egyetemről, és szép lassan maga alá temeti ez az állapot. Szerintem vannak olyan élethelyzetek, amikor az ember indokoltan dönthet úgy, hogy hátat fordít egy olyan közegnek, ami lehúzza, megbetegíti.

Ernoke 2011.03.04. 09:50:56

@lárvalányhaj: ez nagyon más szituáció, de ebben az esetben is kötelessége a lánynak annyiban segíteni, amennyiben ez őt nem rombolja túlságosan. nehéz megtalálni az egyensúlyt, az az igazság.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.03.04. 10:02:59

@Ernoke: Szerintem meg az ilyen szülők önző disznók, és egyáltalán nem hibáztatnám a lányt, ha lepattanna, és meg sem állna Új-Zélandig. Senkinek sincs joga tönkretennie a gyereke életét, semmilyen indokkal.

lárvalányhaj 2011.03.04. 10:46:22

@altoid:

Igen, itt már nem puszta segítségkérésről van szó, hanem arról, hogy a gyereket felhasználják a saját önző céljaikra (manipulációval), sokszor azzal sem törődve, hogy a gyerek mindeközben tönkremegy. Ilyen esetben abszolút jogos, hogyha valaki ez elől elmenekül, mert tkp. a saját bőrét menti.

Sand Lover 2011.03.04. 15:33:29

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): „na, a volt barátomtól mást se hallottam, hogy "mert akkor mit fognak gondolni?"”

Ez egy control freak lehetett, már bocsánat. Neked sem lehetett egyszerű…
Nekem nagymamám volt ilyen, szegény. Gyerekkoromban azzal tudott kiborítani, hogy mondta: a bugyiból nem lóghat ki a gumi, mert mi van ha meglátják? Mit fognak mondani?!
De nagyi, ki látná meg a bugyimat? (voltam kb. 10 éves)
Hát, ha esetleg, neadjisten, baleset ér és korháza kerülsz akkor mit fognak gondolni az orvosok? ?!?

lárvalányhaj 2011.03.04. 16:57:24

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Hú, hát ez elég súlyos... :S Súlyos megfelelési kényszer, control freakséggel párosulva.

Fura, én pasiban még nem is láttam ilyet, de nőben sajnos rengeteget. A családom nőtagjai kivétel nélkül ilyenek :( (Sajnos időnként magamban is felfedezem ennek a nyomait, hiába, két évtized ebben a közegben nem múlik el nyomtalanul, de igyekszem leszokni róla.)

Olyanok voltak például, hogy meglátogatott néhány külföldön (amiért nekem kurvára hálásnak kellett volna lennem, pedig a kinttartózkodásom legnehezebb napjai voltak ezek), és így kiáltott föl: "úristen, de rendetlen ez a szoba! mit szólna a nagyi, ha látná?!" ("heh, hát kurvára leszarom", gondoltam magamban.) Erre a családtag elővett valahonnan egy rongyot, és elkezdte törölgetni a port (!!!). Nem volt kosz egyébként, mert a jövetelük előtt takarítottam, csak a rend nem volt a kontrolfrík-szintjüknek a megfelelő.

Ja meg még az a legjobb, amikor a saját, kizárólag az ő fejükben létező faszságra azzal próbálnak rábeszélni, hogy "de hát ezt *mindenki* így csinálja!".

A Tyne folyó déli partja 2011.03.04. 18:47:44

@Morgan LeFay: nem, nem volt control freak, csak nagyon meg akart felelni mindenkinek.
bugyi: na, ezt az én nagymamám is mondta. ugyanezzel az indokkal. meg keresztanyám: hú, elköltözöl otthonról, akkor vigyél szép hálóinget, meg fehérneműt. mondom, minek, úgyse látja senki. (ha meg valakivel oda jutok, hogy igen, akkor már garantáltan nem fogja érdekelni:)

A Tyne folyó déli partja 2011.03.04. 19:07:05

@lárvalányhaj: na igen, a volt barátomnak is, meg egy volt lakótársamnak is ez volt a mániája, hogy azért kell valamit csinálni, mert a "mindenki" csinálja. ráadásul, mindketten marhaságokra mondták, lakótárs a Big Brother nemtomhány számának kezdésére, mert állítólag az otthonban mindenki nézi, akkor neki is kell. (mellesleg, egyáltalán nem nézte mindenki. de ha véletlenül mégis nézte volna, ki nem szarja le? azért nem fog érdekelni, mert emberek egy bizonyos halmaza úgy tesz.)
az ex szintén tévéműsorral (leginkább a Megasztárral, és az X. factorral) volt így. biztos van valami összefüggés:)
bár, a volt barátom mással kapcsolatban is ezzel takarózott, a legjobb volt, mikor kritizált valamit, de mikor rákérdeztem, hogy hát miért nem csinálja máshogy, jött, hogy "mert mások se." (pl. hogy ahol dolgozott, csomó reklámújságot kaptak, és miért nem a szelektív gyűjtőbe viszik. mondtam neki, hogy hát miért nem a) ajánlod a főnöknőnek b) rakod be egy szatyorba őket, és viszed el őket a papírgyűjtőig (amivel amúgy tele van a város).
válasz: de hát mások se csinálják (ami speciel meg egyáltalán nem igaz.)

lárvalányhaj 2011.03.04. 20:07:42

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):

Úgy látom, hogy azoknál van ez csúcsra járatva, akiknek nem nagyon van önbizalma. Ők akarnak mindenkinek megfelelni.

Egyébként már több forrásból is hallottam, hogy azért néznek tévét, mert "a társaságban mindig ezekről a műsorokról folyik a szó", és hogy "legyen közös témájuk". Meg a legjobb: "ki fogják közösíteni a gyereket, ha nem nézi azt a műsort, mint a többiek". WTF?!

A Tyne folyó déli partja 2011.03.04. 20:36:20

@lárvalányhaj: én is ezt mondtam neki. hogy ez bizony belső bizonytalanságra utal, hogy mindig meg akarok mindenkinek felelni. amúgy meg, amiért az egyik elismer,a másik le fog nézni.

amúgy én még egy társaságban se jártam, ahol a tévéműsorokról lett volna szó...pedig totál különbözőkben fordultam emg mostanában. ja, nem is, a volt kisfőnököm (azért volt, mert átszervezés volt, és más csoportok lettek, most is ott van, csak nem nekem kisfőnököm, nekem más lett.) , na szóval ő jött mindig azzal, hogy vegyek tévét, hogy be tudjak folyni a társalgásba a tévéműsorokról. amiket a leginkább ő nézett...

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.03.04. 20:47:59

@lárvalányhaj: Meg kell találni a középutat. Véleményed is legyen, de elborult feministának se nézzenek. Ehhez viszont olyan társ kell, aki ezt támogatja. Magyarul mentálisan érett, felnőtt. Azt meg nagyon kell keresni manapság.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.03.04. 21:01:08

@Morgan LeFay: Na, olyan lelki problémákat, mint amiket az "átlagbéla" embereknél tapasztalni. Önbizalomhiány, megfelelési kényszer, kialakulatlan személyiség, és úgy alapból KÉPTELEN megbecsülni azt, amije van. Durva.

lárvalányhaj 2011.03.04. 23:39:17

@neccharisnyás útonálló:

Hát egy időben sikerült is túlzásba vinni a "kemény, kompetens, sebezhetetlen csaj"-imázst. Időbe telt, mire rájöttem, hogy attól még nem fognak gyengének tartani, ha megmutatom az érzelmesebb, sebezhetőbb oldalamat.

lárvalányhaj 2011.03.05. 00:32:24

@neccharisnyás útonálló:

Az a durva, hogy sokan nincsenek is a tudatában annak, hogy lehetne akár másképp is élni, és így élik le az életüket.

lárvalányhaj 2011.03.05. 01:50:45

@neccharisnyás útonálló:

A nagyonmacsó szövegeket jellemzően huszonegynéhány éves, nagydarab, de meglehetősen törékeny önbizalmú srácoktól szoktam hallani.

Gudea enszi · http://gyuloltellensegeink.blog.hu 2011.03.05. 18:16:47

@lárvalányhaj:
Nagydarab srácot írni, miközben kövér srácra gondolsz, kiváltképp a Modorosblogon tűnik nagyon modorosnak.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.03.05. 19:18:03

@Gudea enszi: Á, nem dagik, max. a fejükben. Legalábbis, akikkel nekem volt dolgom. Szimplán csak control freakek, és mivel képtelenek a másik ember reakcióit uralni, előjön belőlük a nőies énjük, verbális agresszióval torolva meg a csalódást. Pedig hát pofont mindenki oszt és kap.

lárvalányhaj 2011.03.05. 23:56:29

@Gudea enszi:

Nem, nem kövér srácra gondolok. Kb. 190-200 cm magas, széles vállú, kis pocakkal.