-Kedves nézőink, szeretettel köszöntjük Önöket a TV Replika Választ-út című műsorában, hasonlóképpen melegen üdvözlöm a stúdió vendégeit: dr. Cservenyi László politológust, a Budapesti Műszaki Egyetem politológia tanszékének vezetőjét - valamint dr. Loisztl Ottót, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem PR és média projektvezetőjét.
Uraim. Kevesebb mint két hónap múlva parlamenti választások - Cservenyi úr, Önt a Hollán Ernő utcai antifasiszta tüntetésen is láthattuk: hogyan foglalná össze az elmúlt négy évet, hogy látja az esélyeket?
-Igen. Mindkét oldalnak hatalmas felelőssége van abban, hogy idáig eljuthattunk. Elsőként emelném itt ki Orbán Viktort és a Fideszt, mert 2002 óta tartó aknamunkájával, megosztó és árokásó politikájával, depressziókampányával, a szélsőjobboldal magába szippantásával, a konzervatív jobboldal felszalámizásával hihetetlen károkat okozott a hazai politikai palettán. Ilyenkor vagyok nagyon szomorú, mert nagyon nagy szüksége lenne ennek az országnak egy európai értelemben vett konzervatív, mérsékelt jobboldali pártra.
Természetesen felelős a szocialisták és a liberálisok vezette kormány is, mert hagyták, hogy megosszák őket egyes belső ellentétek, egyéni érdekek - ami a jobboldal sajnálatos megerősödéséhez vezetett, úgy, hogy a Fidesz máig nem volt képes üres lózungjai mellett egy értékelhető választási programot közzétenni.
És bár kis esélyt látok arra, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr ne a Fideszt bízná meg tavasszal a kormányalakítással, Orbánék többször bebizonyították, hogy mindig lehet győztes helyzetből veszíteni. Mostanra elválni látszik az ocsú búzától: megbukott az egy a tábor, egy a zászló rózsaszín ködbe vesző, népnemzeti lázálma. A Jobbik megerősödése hatalmas talány, és ha leásunk - felszínre törhet az utóbbi 100 év minden rákfenéje. Többször felszakított sebek, komplexusok, tudatlanság, primitív hívószavak, a közbeszéd áttematizálása. Megtűrtté és elfogadottá vált az ordas eszmék tisztára mosdatása, a szalonzsidózás- és cigányozás.
A Fidesznek hatalmas dilemma lesz a Jobbik - minden, a szélsőjobboldallal történő cinkos összekacsintás, minden, a nacionalistáknak tett gesztus gyengítheti a Jobbikot. Ám amit nyernek a narancsosok a réven - elveszthetik a vámon. Egy rafinált taktikával, lavírozással azonban kiszolgálható mindkét, magát nemzetinek hirdető tábor. Úgy tűnik, Orbánék kerülnek minden nyilvános konfliktushelyzetet, konfrontálódást a másik oldallal - talán tanulva az utóbbi évek hibáiból. Azonban a hallgatás kétélű fegyver: választóik szemében is megfutamodhatásnak tűnhet a túlzott óvatoskodás.
A Dávid Ibolya vezette MDF a liberálisokkal kötött szövetségnek köszönhetően új reménysugár lehet az érett, felelősségteljes, mérsékelt politizálás híveinek körében. Az idő a pártban új arcnak számító Bokros Lajost igazolta: minden közgazdasági egyetemen mintapéldaként hozzák fel válságkezelő programját - mindazonáltal a Fidesz is hajlamos saját sikereként elkönyvelni a Bokros-csomag nyilvánvaló érdemeit. Az MDF többször is képes volt bizonyítani, hogy képes a megújulásra - egyedüliként élte túl a Fidesz beolvasztó törekvéseit, ami dicséretes.
Az LMP-nek egy állhat az érdekében: ez pedig az MDF-SZDSZ szövetség gyengülése. Ez a kis kezdeményezés - pártnak nem is tudnám nevezni - már nevében sem kínál alternatívát, csupán minden létező politikai formációval kívánja szembehelyezni saját magát. Ez így sajnos édeskevés.
(Loisztl már tikkel, fészkelődik, arca a vörös egyre sötétebb árnyalatait veszi fel)
-Köszönjük, Cservenyi úr. Esetleg van-e egy gyors tippje az első forduló eredményére?
-A Fidesz és a Jobbik úgy 40-10%-ban szerezhetik meg a többséget, az MSZP-t pedig képesnek látom egy meggyőző hajrával a 30%-ra vagy annál is jobbra. A szocialistáknak hatalmas, egyelőre csalódott, csöndes tartalékai vannak - a Fidesz pedig hajlamos túlságosan elbízni magát. A kicsiknél reménykedem az MDF minél jobb eredményében, de erre még térjünk vissza legközelebb.
-Köszönöm még egyszer. Loisztl úr, Ön a Magyar Nemzet régi publicistája, mi az Ön meglátása az elhangzottakkal kapcsolatban?
-Úgy látom - most bármifajta személyeskedést mellőzve -, hogy Cservenyi tanár úr elbagatellizálja az MSZP és az SZDSZ közel nyolcéves ámokfutásának felelősségét. A tanár úrra én felnézek, szeretem és becsülöm, de sajnos ellent kell mondjak. A kormányzó párt 2002 óta nem a Fidesz, a miniszterelnök pedig nem Orbán Viktor úr. Az ellenzéket mint a jelenlegi helyzetért leginkább felelős tényezőt felhozni több, mint csúsztatás.
Úgy látom, hogy az eleve megkérdőjelezhető tisztaságú 2002-es gyűlöletkampány és választás után "trükkök százai"-val fenntartott "kormányzás" és újra megnyert 2006 a hazugságokra épülő nyolc év volt: egy olyan nyolc év, amely alatt Magyarország gazdaságilag és morálisan is csak hosszú évtizedek alatt behozható hátrányba került az EU-val és a régióval szemben is.
A szavakat kiforgató werberi-gyurcsányi köteles és 23 millió romános kampány, majd a cinikus, a szavazókat, a nemzetet semmibe vevő őszödi beszéd mindent elárul a jelenleg regnáló elit és klientúrája hozzáállásáról, ami hazánkat a pénztőke, a multik gyarmatának sorába taszította. Emlékezzünk a miniszterelnök-jelöltek 2006-os vitájára, ahol Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor és tízmillió honfitársa képébe hazudott szemrebbenés nélkül - de a nép nem felejt: ezt hűen tükrözi az önkormányzati, az időközi és az Eerópa Uniós választások eredménye, valamint számtalan közvélemény-kutatás. Persze örök igazság: nem közvélemény-kutatást meg felmérést kell nyerni.
A Fidesznek történelmi esélye van a kétharmad megszerzésére, ám ahogy Cservenyi tanár úr is utalt rá: nem szabad elbízni magukat és lebecsülni az ellent. Az MSZP egyes híresztelések szerint készen áll arra, hogy a tőle megszokott módon ne csak tiszta eszözökkel legyen képes tömegeket mozgósítani: különösen építve a rettegésre, a riogatásra, a mélyszegénységben élő rétegekre, valamint a kiszolgáltatott helyzeben levő, hiszékeny nyugdíjasokra.
A Jobbik sikertörténete minden józan gondolkodású embernek gyanús. Hogy válhatott a 2006-ban még a MIÉP-pel közös listán indulva csupán 2,2%-ot elérő fiatal pártkezdeményből meghatározó erővé növő szövetség? Az MSZP-SZDSZ-en kívül kinek állhat érdekében ennek a demagógiára, populizmusra erősen hajló pártnak a sikere? De nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Annyit mindenképpen be kell látni, hogy Vonáék valós társadalmi problémákat vetnek fel, sok évtizedes tabukat döntögetnek - amit eddig sajnálatos módon egyik parlamenti párt sem mert felvállalni a megbélyegzéstől tartva.
Az MDF már több mint tíz éve a Magyar Országgyűlés trójai falova. Hogy a mi vasladynk miként volt képes mindig jó ütemérzékkel oda csapódni, ahonnan többet remélt, nem tudom. A Fórum evolúciója figyelemreméltó: a rendszerváltó, jobboldali pártból Fidesz-szövetséges, majd -ellenes lett. Dávid Ibolya, aki "nem ért a futballhoz", hogy válhatott a szocialista-liberalista szavazók egyik kedvenc politikusává. Nem beszélve a bűvészcilinderből elővarázsolt képtelen figurákra Habsburg György és Bokros Lajos személyében. A végnapjait élő, számtalan sebből vérző, önmagát többszörösen lejárató SZDSZ-szel kötött szövetség pedig maga a politikai öngyilkosság, de majd a szavazók véleményt formálnak erről a kellő időpontban.
Végezetül jöjjön a valóban koncepció nélkülinek tűnő Lehet Más a Politika, akik azonban az SZDSZ-ben csalódó, valóban liberális értékeket valló választókra apellálhatnak - az MDF kálváriája is csak az ő malmukra hajthatja a vizet. Meglátjuk, hogy a kerékpárosokon kívül kiket tudnak még megszólítani.
-Köszönjük, Loisztl úr. Rövid tippet kérhetünk Öntől az első fordulóra nézvést?
-Nem tisztem a sportfogadás - mindenesetre továbbra is lehetségesnek látom a Fidesz kétharmados győzelmét, ami nagyban függ a Jobbik választóinak esetleges elbizonytalanodásától is. Az MSZP foggal-körömmel fog ragaszkodni a hatalomhoz, mentik a menthetőt, de mivel már legnagyobb vidéki, sőt, budapesti bázisait is elvesztette, csakis a nyugdíjasoknak és a mélyszegénységben élőknek tett felelőtlen ígéreteiben bízhat. Az MDF-SZDSZ könnyen a földön találhatja magát két ló között, és nevető harmadikként - bocsánat, negyedikként - futhat be az LMP.
-Loisztl úr, legyen ez a végszó, köszönjük. Uraim, műsoridőnk lejárt - mindkettőjüknek még egyszer köszönjük, hogy befáradtak a stúdióba, és hogy megosztották velünk gondolataikat - további szebb jö... szép estét és sikeres esélylatolgatásokat. Önök pedig, kedves Nézőink, maradjanak velünk - a reklám után a népszerű blogger-szakértővel, Nyelvész Józseffel folytatjuk a beszélgetést nyelvünk elangolosodásával és a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
Az utolsó 100 komment: