Kedves Oktatási Hivatal!

Utálom az egészet amit maguk művelnek! Gyerek vagyok, reggel háromnegyed hatkor kelek, ha a úszásra kell menni nulladik órában. A terjengő klórszagban szívesebben lennék bárhol, bár télen odakint még akkor is sötét van, ha elkéstem. Nemsokára azonban ez a nyomorult uszoda is kedves emlékké fakul majd, hiszen közeleg a dupla magyarórám az iskola rettegett igazgatóhelyettes-nőjével. Kátrányos lehelete hamar kipucolja majd a klórbűzt minden pólusomból. Szünet nincs, mert rendkívül elfoglalt, és hamar el kell mennie, így másfél órán keresztül vagyunk kénytelenek elviselni kegyetlenkedéseit. Feleltet, filozofál, ragoz, jaj ilyenkor annak, aki stilisztikailag nem megfelelő kifejezést mer használni. A vörösesgöndör néni kőkeményen kormánypárti, és utálja az ellenzékieket, amit nem is rejt véka alá. Olyan is előfordult már, hogy órán agitált az uralkodó kormánypárt ideológiája mellett, és nyíltan szimpatizált annak vezető politikusaival.

Ha végre elpöfög, a hozzá hasonlóan büdös és öreg trabantján valahova a város másik végébe, hogy újabb szerencsétlen gyerekeket sanyargasson, akkor se vagyunk nagyon előrébb, mert következik Benedek tanár úr. Kedves fehér köpenye és jovális alakja betölti az osztálytermet. Ma jó hangulatban van, így csak kedvesen, finoman utalgat a fejlettebb osztálytársnők dudorodó idomaira meg úgy általában a levarrásukról, de ez bizony rosszabb napjain megváltozhat. Ilyenkor a reggeli felesektől kellemes pirospozsgás fejét lila szín váltja, és röpülnek a kulcstartók, ha valaki nem pontosan mondja vissza a hőtan első főtételét, vagy súlyos számítási hibát vétve elrontja a gramm/MOL végeredményét. Ez nagyon hasznos tudás, amire a nagybetűs életbe kilépve szükségünk lesz majd szerinte.

A reáltudományokban elmélyülve Elvira néni következik, a kedves, aranyos, harmincas kis matektanárnő. Kis csipogó hangját és szobalánykülsejét pompásan ellensúlyozzák a hóna alatt hordozott hatalmas favonalzók és óriási körzők, amelyekkel nem várt támadást szokott intézni egy-egy szemtelenül beszélgető nebuló ellen. Azt nyilván álmunkból is felkeltve tudnunk kell, hogy mínusz bé pluszmínusz gyökalatt bénégyzet mínusz négyácé per kétá, mert ez matekórán az alap, Apró egyenletei, logaritmusos meglepetései, amelyeket az ilyen támadások után borítékban nyújt az elkövető felé, további figyelmességek irányunkba. A való életben bármikor szembejöhet egy csonkagúla, amelynek kifestésekor esetleg nem tudjuk a teljesen pontos felületét, így a 6,43 liter festéknél többet veszünk, ami megengedhetetlen bűn jövőbeli önmagunkkal szemben.

Ezek után a Vámos tanárnő történelemórája már igazán felhőtlen szórakozásnak ígérkezik, bár a tanárnő szellemi állapotából kifolyólag valószínűleg már egy liftet sem kezelhet, a történelemoktatást még minden kétkedés nélkül bízzuk csak rá. Múltkor is addig feleltette a Kovács Danit, amíg a 17. feltett kérdésére már nem tudott válaszolni, ez pedig sajnos így összteljesítményre egyes kellett legyen, de az A-soknál állítólag beírt egyszer egy hatost is a naplóba, többen esküsznek rá, hogy látták! Ha óra húsz-huszonöt táján megunja a feleltetést, akkor megkapjuk végre az új anyagot, és arra ugye felnőtt életünk során is szükségünk lesz, nehogy összekeverjük a perioikoszokat a helótákkal, mert ilyenen bármikor kieshetünk majd egy Vágó-vetélkedőn, és az egész ország rajtunk kacag majd.

Lassan három óra. Nagyon mennénk már haza, de levezetésként még következzen egy kis könnyed technika. Fontos alapismereteket tanulunk a tejeskávészínű köpenyben pompázó Fogarasi tanár úrtól a soros illetve párhuzamos kapcsolást illetően. Megtudjuk, hogy az atomerőműveknek van primerköre (a szovjet atomtudósok amúgy ezt nem mindig így tudták) illetve konyhai tartósítási technikákról értesülünk a XIX-XX. század fordulóját illetőleg. Az osztály ilyenkor már zsibong, mi se bírjuk tovább, és a pad alatt kezdünk unózni, amit a kedves Fogarasi tanár úr szelíd stílusában kér mellőzni. Lassan indulhatunk haza, mert az egyórás út során már el kéne kezdeni felkészülni a holnapi körökre. Angolul meg németül kéne tudni nagyon, meg hogy merre van a Donyec-medence.

Szóval a túlterheltségünk okán nagyon remélem, hogy 2002-ben végre az SZDSZ-t szavazzuk majd kormányra, és így komoly reformok véghezvitelére lesz lehetőségük!!!

Kurtz karpaszományos kadét, I/C osztályos tanuló

1996. szeptembere