Hallom, nagy az ijedelem a közszféra egyes területein, hogy egyre nagyobb a terhelés, jelenteni kell egymásról, portfóliót kell készíteni, ráadásul a főnököd se mindig az, akit te vagy a gyerekek közfelkiáltással szeretnének.

Pedig ez nem más, mint a Szt. Piac, a versenyképesség - a sikeres jelen és a biztos jövő - maga a haladás. Hiszen a multiknál mindig is így volt, amióta világ a világ. Nem hiszed? Akkor most idesüss:

1. Intézményesített besúgás, jelentés: az éves értékelés alappillére, ún. 180- és 360 fokos jellemzések, általában névtelenül. Pozitívumok, és persze "fejlesztendő területek", állítólagos konstruktív kritikák. Ha valami nem tetszik, beszól, sapkában ül az ebédlőben vagy hasonló - akár csak egy alkalommal is - szépen beleírod a jellemzésébe mint építő jellegű észrevételt.
2. Szektásodás, személyi kultusz: heti, havi állománygyűlések, dobolás, éneklés, állva tapsolás, CEO nevének ütemes skandálása, céges himnuszok és indulók, egyenpólók, humortalan, szar viccek. És sajnos muszáj mosolyogni meg nevetni - de csak akkor, amikor a főnök viccel.
3. Nepotizmus, holdudvar-építés: Friend Referralnak hívják, de ugyanaz. Hozd a céghez a haverjaidat, ajánld be őket! Még pénzt is kapsz érte. És mindenki jól jár: nekik lesz álláskájuk, mi leinformált, megbízható embereket találunk - ráadásul olcsóbban, mint egy rabló fejvadásztól.
4. Listázás: bizony listáznak és pontoznak, értékelnek mindenkit teljesítmény, kultúra (simulékonyság), viselkedés (intro- vagy extrovertált, lojális vagy esélyes-e, hogy felmond), tudás, képzettség alapján. Ezek a listák léteznek! És bizony van olyan, hogy Bottom 3 out, azaz a gyengén teljesítőket tudatosan lemorzsolják az évek során. Ha nem tetszik a pofád: kulturálisan unfit vagy, ennyike.
5. Diszkrimináció: az előbbiekkel összhangban akár a javadalmazás is változhat. Nem elég az, hogy magad szerint te jó és okos ember vagy; egyéb ürügyekkel lehet, hogy kevesebbet fogsz keresni, mint a többiek. Sőt - ha nem titkolod politikai hovatartozásodat, ami egészségesen szélsőjobboldali, az azonnali eltávolítást is eredményezhet.
6. Kémkedés: beleolvasnak az emailjeidbe, ha úgy adódik. Nem nézegethetsz vagy küldözgethetsz akármit a céges hálózaton. Mi több: a céges hívásokba is belehallgatnak - és értékelik ez alapján az ügyfélkezelés professzionalitását, stílusát, minőségét. Mindezt minőségmenedzsment címszóval...
7. Kötött munkaidőre kényszerítés: műszakok vannak, törzsidő, jelenlét. Ha nem jársz be dolgozni, akár ki is baszhatnak idővel. Előfordulhat, hogy a napi 8 órába nem fér bele a munkanap.
8. Túlterheltség: mind mondottam volt, kurvára túl vagyunk terhelve. Hihetetlen, de a bruttó 8 és fél óra nem mindig elég, sőt: elvárt 1-2 órával többet lehúzni, és a hivatalos időn túl is készenlétben állni. A munka a munkaidő végével nem ér véget.
9. Szabványosított egyenmunka: szabályok, előírások, számviteli politika, beszerzési szabályzat, Genehmigungsmatrix és hasonló jogszabályok. Nem dolgozhatsz csak simán úgy, ahogy te jónak látod - sőt, még bele is néznek mások. A dokumentáció kötelező, idétlen verziószámokat kell vezetned, holott mindenki úgyis tudja, hogy a tudás a legjobb helyen: a kobakodban meg a mindentudó füzetedben van. Megölnek minden kreativitást, dobozokba kényszerítik szárnyaló sas lelkedet.
10. Portfólió, minőségbiztosítási rendszer. A munka- és értékelési porfólió itt is létezik: CV-nek, rezümének, referenciának hívják. A személyes márkájukat építgető kis modoros köcsögök pedig még ki is domborítják ezt, lehetőséget látnak benne.
11. Lehetetlen beszerzési, jóváhagyási rendszerek: ha szeretnél egy normális telefont vagy headsetet, jobban jársz, ha megveszed magadnak. Úgy alkottak meg minden szolgálati útvonalat, hogy fájdalmas és hosszadalmas legyen - inkább bele se kezdj. 
12. Beleszólnak, hogy nézzen ki az asztalod: auditálják, beleturkálnak, lefényképezik. 5S-nek és/vagy clean desk policynek csúfolják, de igazából itt is a személyiségedet gyalázzák meg.
13. Vezetőség: nem feltétlenül az, akit megszavaznátok, hanem bizony néha odarakják. Hiába imádja mindenki a Füles Szabit, hiába ő a társaság központja és a szíve, sajnos a külföldi majmot teszik meg igazgatónak. És ő hozza a sleppjét, a régieket pedig lefejezi, kibassza. És azt kell csinálni, amit mond, mert aztán téged is kibasznak.
14. Véleménydiktatúra: ha esetleg sztrájkolni akarsz, üzemi tanácsot vagy szakszervezetet keresel vagy rájuk hivatkozol (ami nincs), akkor picsán rúgnak. Ha fel mered emelni a szavad nyilvánosan a tulajdonosok vagy az igazgatóság ellen, esetleg lecigányozod a facebookon, simán kirúghatnak.

Szóval, kedves pedagógus embertársam - mint látod, sajnos a világ a szép, új 1984 felé halad.

Megmondják, ki legyél, és hogy legyél.

Nyiss pékséget...