A román-magyarról: pár gondolat, hogy neked már ne kelljen gondolkoznod

2013/09/07. - írta: Modor Tibi

Kedves Sporttársaim, Szurkolótársaim!

Természetesen még tart a sokk, hatalmas szégyen érte szerethető csapatunkat - egy középszerű, feltüzelt, odaégetett, csatornalakó csapat győzte le a reményteli magyar válogatottat, már megint. Ilyenkor persze minden sport- és politikai témájú fórumon megsokasodnak a hozzáértő vélemények, meglátások - segítünk Nektek, hogy ti is hozzá tudjatok szólni, ha esetleg bizonytalanok lennétek. Rég volt már hasonló jó hangulatban a magyarfoci-gyűlölő társadalom (talán az egy-hét óta egyáltalán nem, ráadásul a legutóbbi svédek ill. törökök elleni eredmények már-már elbizonytalanították őket), úgyhogy most újra sziporkáznak, tündökölnek.

/Forrás: fiatal barátaink: Trollfoci, meg ahonnan ők lopták/

Elöljáróban azért hadd mondjak el annyit; végtelenül büszkék vagyunk, hogy az MB1-2-3-imádat, trollfocizás ekkora sikerré duzzadt az elmúlt évben - merem titkon remélni, hogy az önkritikus, ám tényleg fanatikus magyarfoci-rajongást még elsők között kezdtük itthon Labdabiztosékkal meg a Megyefocival.

 

  1. Kinek a hibája? Guzmicsé, a nagyképű, metroszexuális, buzi csapaté, akiknél azonnal tele lett a gatya, ahogy 50 ezren fütyülték ki a Himnuszt, és most visszaszállnak a Lambordzsínikbe a zselés hajukkal. Egervárié, mert Tésztás Gyuri legjobb tanítványa - aztán persze mindenképpen Orbáné, mert szereti a focit, és önti bele a közpénzt milliárdszámra, és megfutamodott ettől a meccstől is, mert előre érezte, hogy mi lesz, és 56 is valójában a berni csoda miatt történt áttételesen, mert a nép forradalmat robbantott ki a történelmi vereség okán. Ettől retteg a felcsuti rém. De méginkább a szégyenteljes magyar szurkolótáboré, akik összeszotyizták a vonatot (ittak, cigiztek és aludtak is!!!), balhéztak Bukarest ódon, történelmi belvárosában, nekik MÉG a románok is (akik amúgy is leköröztek már minket) példát mutattak emberségből, sportszerűségből (Respect, Ungaria), szurkolásból, futballból. Ilyenkor szégyelljük, hogy magyarok vagyunk (sőt: inkább a románoknak szurkolunk), megérdemlik egymást - a Himnusz kifütyülése, a szlovák zászló, az 1918-as táblácskák igazából csak jogos önvédelmi ellenreakciók voltak a félázsiai agresszorok undorító viselkedését látván.
  2. Kik a legnagyobb szakértők? Egy szóval: mindenki. Természetesen főleg azok, akik már régóta nem néznek magyar focit, de elbűvöli őket a Barca, a Bayern meg a United szuper játéka. Hatalmas stadionépítési és taktikai expertté lépnek elő továbbá a hazai ellenzék aktivistái, akik pár szűkös esztendő után újra találnak egy valós fogódzót az orbánozásra, stadionozásra, focistázásra. Bár gyűlölik a magyar sportolókat, meg úgy általában mindent, ami éppen mostanában magyar és jó - de ilyenkor lehet újra felhozni a vízilabdásokat, jégkorongozókat, úszókat, futókat, tekézőket, diákolimpikonokat, világbajnok felszolgálókat, babysitterverseny-győzteseket (persze őket is utálják, de most szembeállításra, megosztásra pont jól jönnek, aztán majd lehet megint uszodázni, gyurtázni pár év múlva). Mindenesetre ők, ha így végeznék a munkájukat, már rég kibaszták volna őket.
  3. Mi a megoldás? Hogy csak céltalan fikázás, vagdalkozás menne? Távolról sem. Számtalan sosem hallott ötlet: szántsuk fel az összes pályát (de persze a tömegsportra kell áldozni, mert milliárdok szeretnének a játszókon focizni), szüntessük be az amatőr labdarúgást, szánjuk a pénzt a vízilabdára, de nekik sem, hanem adjuk a színházasaknak, jó magyar filmekre, fejlesztésre-kutatásra, szegényeknek, ingyenreggelire, útjavításra (kivéve, ha pont ott esküszik valamelyik politikus gyereke). Külföldi edző, illetve az sem, hanem inkább szurkolni valami jó kis külföldi csapatnak - lehetőleg többnek, mert ha az egyik veszít, még mindig marad másik. A magyar vesztes nép, szomszédokkal szemben egyszerűen nem megy (De hiszen ez csak egy játék, nem? Fogjatok kezet, cseréljetek mezt, sörözzetek együtt, Nyugaton már megoldották), kivéve persze vízilabdában meg kézilabdában.
  4. A lényeg? Mindig elhisszük, hogy most sikerülni fog, de aztán mégis bukunk, szemernyivel se vagyunk előrébb. És nem marad más, csak a számolgatás, reménykedés, hogy az ellenfelek botlanak. Pedig ez hülyeség: az észteket simán verjük, a románok bukják a továbbiakat, a pótselejtezőn meg kapunk valami kis amatőr, szar országot, és irány Brazília. Bár mivel utálunk repülni meg messzire menni szegény országokba, ezért annyira nem is erőltetném ezt, megértem. A lényeg, hogy mindegyik szomszédos országnak sokkalta szebb-modernebb nemzeti stadionja és sikeresebb csapata van, mint a miénk - szégyen, ami itthon van, DE nehogy mi megpróbáljunk bármit javítani, mert ide meg kár a pénz. Mától nem nézek válogatott focit, legalább keddig.

Székely I..jpg

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása