Kedves rózsaárus Kishölgy!

Igen, Te - ki esténként, autóból kipattanva, piros kis kötényével járja az összes éttermet s vendéglátóipari egységet, Hozzád szólok én.

Én elhiszem, hogy Neked nem ez a hivatásod, hogy kényszerpályán mozogsz, és sokkalta szívesebben végeznél valami hálásabb, hétköznapibb mesterséget. Sejtem, mennyire megalázó, ahogy zavart férfiak és nők fejcsóválását, részeg barmok hahotázását és idióta viccelődését kell mosolyogva elviselned munkaóráid minden percében.

Ám ez maradjon a te problémád, az együttérzést ezzel részemről letudtam.

Az én problémám az, hogy kibaszottul kellemetlen helyzetbe hozol hétről hétre. Én beülnék Kedvesemmel elkölteni egy ínycsiklandó vacsorát valami hangulatos kisvendéglőbe - eleve nem kifejezetten kevés pénzért -, és erre, szinte parancsszóra, menetrendszerűen, kikerülhetetlenül megjelensz te a kis kötényedben, a faszom kosaraddal és a celofánozott virágaiddal. Próbálnék úgy ülni, hogy hirtelen ott teremjen előttem valami láthatatlan időkapu, valami 360 fokos, folytonos szeparé - vagy csak simán ne vegyél észre és haladj el mellettem, de nem. Mindig bepróbálkozol, és sajnos mindig nemet kell mondanom.

Mert ez nem más, mint közönséges zaklatás. Olyan, mint a tarhálós, a koldus, a kéretlen árus, a telefonmarketinges, az útbaigazítást kérő, az idő iránt érdeklődő, a simán csak telefonáló ismerős, vagy az engem zenehallgatás közben vegzáló kolléga.

Kérlek, fáradj vissza a bejárathoz, és olvasd el figyelmesen, balról jobbra, hogy hova jöttél be. Étterem, vendéglő - igen. És nem virágbolt, virágkiállítás, jótékonysági bál, kisfaszom, ugye? Akkor légy oly kedves, a jövőben ehhöz tartsd magad, és kímélj meg az olyasfajta zaklatásoktól, hogy:

AD1: engem és Páromat étkezés közben zavarsz.

AD2: engem és Páromat társalgás közben félbeszakítasz.

AD3: tőlem pénzt próbálsz a faszságodra kizsarolni, máskülönben érezzem magam egy sóher gecinek.

AD4: kellemetlen helyzetbe hozol Párom és mindenki előtt, a távozásod utáni kínos hallgatás és a zavart diskurzus egész estémet beárnyékolja.

AD5: ceterum censeo: Rád semmi szükség, ha virág kell, elmegyek a virágboltba, Benneteket pedig ki kellene tiltani minden hasonló vendéglátóhelyről, és ehhez az üzletvezetők segítségét is kérni fogom ezentúl.

AD6: életemben talán egyszer vettem Tőled rózsát, évtizedek alatt kb. még két-három szál eladott virágot ha láttam. Kinek éri ez meg? Ki fizet meg Téged és a sofőrödet? Nem értem.

AD7: a rossz nyelvek szerint te csak drogot árulsz, és vágott virág fedőnévvel fut nálad az áru (via Modor Tímea).

Apropó, blokkot, áfás számlát mikor adtál utoljára?

Maradok tisztelettel:

Dr. Modor Tibor.