Hácsé. Akaraterő, hatvannapos átváltozás, kilencvennapos diéta, 180 fokos fordulat, korábbi életvitel és leragadó embertársak megvetése, hittérítés, kéretlen szakértősködés, besserwisserkedés.

Nem látod? Ne már, így nézz meg, oldalról, ha behúzom a hasam. Na, ugye, hogy mennyit fogytam. Durva, mi? Három kiló, de mind olyan helyről jött le, hogy az előnyömre vált. Hasról, simán, szinte már jönnek elő a kockák, ég a zsír. Tudod, mi a legjobb zsírégetés? A szalonnasütés, hehe. Poén volt, nyugi. Ne a tokámat stíröld, az van, akkor is volt, amikor kisgyerek voltam, eleve nagy a fejem a testemhez képest, erről nem tehetek, de agy van benne, kell a hely. (Kacsint.)

Hat után már nem eszem, csak olajos halat, kis pirítóssal, sajttal, salátával. Este még egy alma, meg egy-két csoki, és ennyi, passz. Szépen jönnek le a kilók. Mint az állat. Egy hónap alatt három, baszki, király vagyok. Még hogy a kövér emberek boldogok. Most vagyok csak igazán a toppon, hogy így ledobtam a hurkákat a hasamról.

Nyárra úgy fogok kinézni, mint valami fitneszkirály. Izomdisznó. Na, nem az a buzi kisrendőr, a Nórbi, hanem mint Schwarzi a Predátorban. Hehe, álmodik a nyomor, érted.

Nem eszem, ennyi. Meg kell tudni állni, másként nem megy. Délben a pacalhoz csak két szelet puha kenyér, nem négy, meg hat. Mindennapi kenyerünket, persze, ez mekkora tévedés. A kenyér, nekünk, nagy fogyisoknak az ellenségünk, betiltanám. De azért annál jobb nincs, ha beletunkolhatsz egy ropogós serclivel a csülökpöri szaftjába, töki. (Kacsint.)

Akaraterő, az kell a drasztikus fogyáshoz, nekem meg van. A cigit is évekkel ezelőtt letettem, csak akkor gyújtok rá, ha piázunk, meg, ha felbasznak. Napi négy-öt szálnál nem szívok többet, az is csak inkább ilyen füstölés.

Reggel viszont sokat eszem, na, nem rengeteget, hanem rendesen. Kell az energia. Hat tojás, nem nyolc, négy virsli. Nem hat, mint régebben. Jó étvágyam van, ami azt jelenti, hogy egészséges vagyok. És hétvégén szoktam bűnözni is kicsit, mi, fogyisok így mondjuk, ha bekapunk valami tiltott gyümit. Kerianyuéknál disznótor volt, most ne egyek meg egy kis kolbász, hurkával, töltött káposztát, malacpörit? Nem vagyok én asztéta, vagy mi.

Ráállok én neked a mérlegre, de nem így kell mérni, a ruha az két kiló. Kiszarod, kihugyozod magad, és akkor úgy. Na, én akkor vagyok 112. 115-ről mentem le. Hogy tudtam úgy élni, fel sem fogom. Dagadt hájfejű köcsög voltam. De ennek vége.

Jó, ha ülök, akkor kidomborodik az a kis háj a hasamon, ne fogdossál már, hé. Jön az lefelé napról napra. Sportra nem sok időm van, mindég rohanok. Úgy szoktam, ha van tíz-húsz percem, akkor hármat belenyomok a 120-ba fekve. Fogd meg, milyen kemény a mellkasom, de gyorsan, mert begörcsöl a mellizmom a feszítéstől. Milyen kancsöcs? Ez szín izom, gecc.

Ezt az inget nézd meg, hat éve nem vettem fel, nem jött rám. Jó, nem gombolom be, mert fullasztana, de így nézd a hátamon. Feszül, feszül, de nem annyira. Majd a karomon nézd meg, ne most, még lötyög, de rágyúrok, ha lesz időm a jövő héten, tervezek egy karozást.

Ja meg a pia. Hát sört eleve nem, hizlal, undorító. Hat után max még egy üveggel, előtte is csak két-három, négy-öt. Az meg eleve nem sok. A testsúlyomhoz képest bőven jár ennyi. Bort azt lehet, egészséges, még tán fogyaszt is, nem tudom. A tömény is hizlal, hogyne, cukor, érted. Úgyhogy max két-három stampó kaja előtt és után nem több. Jót tesz az emésztésnek. Nekem nem hiányzik a pia, csak nagyon jól tud esni, ennyi. Meg aki fizikai munkát végez, annak a szervezete köztudottan megkívánja az alkoholt, én meg voltam újságkihordó a kilencvenes években bő egy hetet, tudom mi a fizikai meló, bocs.

Az a szerencsém, hogy eleve nagyon jóképű vagyok, és az, hogy kicsit macis, az pedig kölcsönöz egy egyfajta önbizalmat, fellépést. Szóval hiába is hízok, ha hízok, attól még én bármilyen csajt megfektetek. Azt látja, érzi az ember, hogy bejön a nőstényeknek.

Igen, jöhet nagyobb üdítővel és krumplival. Mit nézel? Fél hat van, ez a Big Mac meg a sajtburi belefér még simán.