A magyar Gastarbeiter

2011/07/05. - írta: Modor Tibi

Kisfiam, nem mehetsz a németekhez... most is mutatták nemrég a tévében, hogy Molotov-koktélokkal ölték meg a bevándorlókat, ilyen helyre vágysz? Jól gondold át...

 

Aztán persze mégis mentünk. Még jó, hogy. A felsőbb évfolyamosoktól minden szeptemberben hallott sztorik alig három hónap alatt összeszedett mesés gyakornoki fizetésekről, hazatérés Eastpak-táskával, CD-kkel és Quiksilver-cuccokkal: itt azért kevés visszatartó erőt jelenthetett egy évekkel korábbi elszigetelt eset a derék keletnémeteknél. Ki hagyná ki ezt a lehetőséget? Na jó - 16-17 évesen azért már nagyon komoly kapcsolata volt pár lány osztálytársnak (huszonéves barát!), ők meg nem hagyhatták párjukat egyedül egész nyárra, szó se lehet róla. Ma is biztosan boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Nincs más hátra, csak egy kisebb nyelvi szintfelmérő - gyerekek, nem kell fosni, egyszerű konyhanyelv, a német hölgy ilyen nagydarab, de legalább annyira kedves. Van itt olyan köztetek, aki gyenge németből? Igen? Akkor viszonlátás. Mondom viszonlátás. Na. Csak mondjátok, ami eszetekbe jut, menni fog. Ilyen szituációs gyakorlatok. Összetörtél egy poharat (nem zergebracht, te - hanem zerbrochen!), elaludtál - mit mondasz a Chefnek? Na nyomás befelé, gyerekek.

Na hogy sikerült? Nekem simán ment! Annyi, hogy gútentág helyett is gútntacchot mondtam, csak néztek. A legjobb helyre raktak Bajorországban, azt mondják.

Engels tér, nemzetközi buszpályaudvar, rengeteg parázós diák a nyári munka előtt, könnyeikkel küszködő szülők. Eddig legfeljebb 1-2 hétre ment a gyerek a nagyszülőkhöz vagy vándortáborba, de három hónapra külföldre? Hű, nem értettem a buszvezetőt, mit akar, olyan délies dialektusban beszél. Az kérem szépen, fiatalember - az jugoslawischer dialektus, azért nem érti! Tudja, azért jó nekünk kint magyaroknak, mert mi kevesen vagyunk, így minket nem utálnak - ellenben ezeket együtt utálhatjuk a helyiekkel. Ja, világos. Köszönöm. És te hova mész? Nürnbergtől nem messze, ilyen családi Gasthof. Én Garmischba, még Münchentől is délre. Te? Hát én ide... Ű, hát az már nagyon messze van. Állítólag ott beszélik a legdurvább nyelvjárást - persze azért ha szépen kéred, tudnak ők rendesen hochdeutschul is. Na, király. Onnan már messzebb nem is nagyon lehet menni. De azt mondják, ott süt a legtöbbet a nap. Nagyon kemény hónapok lesznek, de aki végigcsinálja, annak már neve lesz a szakmában.

A zöldellő Alpok sziklás-csipkézett ormai itt-ott még nyáron is hófoltokkal, kiváló minőségű utak (persze mindig javítás alatt, azért is ilyen jók), udvarias vezetők, kedves emberek - ez a külföld! Osztrákok, bajorok, svábok, németek - itt mindenki a Nyugat. A mellettem ülő gyerek már hatodszorra tekeri vissza Pax-tollával a Patika filmzenéjét - mások meg pont magyar zenét szégyelltek vinni. Csak rave, Bravo Hits, Prodigy, Mode, Oasis meg Blur. Autobahn, Raststation, Tankstelle - csak bámuljuk a csapadékos zöldgermán sterilséget, itt még a tehéntrágyának is kellemes illata van. Esik, esik, nem hagyja abba - az ablakokon megállás nélkül folyik le a víz, a tájak-zenék örökre így égnek be. Úristen, ennyire nyugaton még sose jártam... Útlevélbeszedés, kiosztás - név szerint, egyenként - kint élő, magyarul már enyhe akcentussal beszélő hölgytől - "Novák Endre - tessék parancsolni, Behaj Norbert - tessék, Schmiedle Katalin - ó, most jön vissza az őshazába...".

München - a fele leszáll -, tovább, Ulm, Stuttgart. Ennek soha nem lesz már vége. Idefigyeljenek, ha direkt Freiburgba kérik, az legalább háromszor annyi. Itt van viszont ez a Wochenendticket fillérekért, ezzel öt főig utazhatnak, de csak alacsonyabbrendű (ű, már megint kezditek?) vonalakon. Her damit. Várjanak, megkérdezem maguknak a hölgyet az információnál. Pultnál ülő hölgyben megtestesül minden sztereotípia a németekről: melírozott futballistafrizura, keret nélküli szemüveg. Kapjuk máris a kinyomtatott plánt. Négy átszállás Donaueschingenig, katonadolog. Úristen, mennyi néger meg ázsiai van itt, meg ezek milyen arcok már. Törökök lehetnek? Nem néznek ki nagyon jürgenesnek. Tudtam mindig, hogy sok itt a külföldi, de ennyire? Nem csoda, hogy utálják őket. Hát nem tudom, nekem otthon azt mesélték, hogy a német nők mind brünhildák, de azért ezek itt nem rosszak, háh, meg ezek sem.

Már lassan egy napja vagyunk úton, a sokadik átszállással. Isten áldja a németeket, ezek viszont tényleg betartják a menetrendet. Ha második vágány és 14:47 az indulás, akkor ott nincs egy másodperc eltérés sem, bámulatos. Így már elhiszem róluk az összes háborús pletykát. Pföjj, ezeket nézd, szájbapuszilja a gyerekét, undorító. Hova is megyünk? És még onnan "von dort anrufen". Bassza meg, ez valami izolált izé lehet. És tényleg. Te fel mered hívni őket? Adok aprót. Hát, neked nincs kedved? Na jó, mindegy. Hogy hívják a kontaktot, Herr Heß? Most mit tárcsázok elé, hogy van ez?

Jön kocsival a szeplős tulajgyerek, első mondat: "Sprechen Sie Deutsch?". Mi, ez még kérdés? Mert mit várt ez, te jó ég, hova visznek?

A földi Paradicsomba, oda. A Fekete-erdő közepébe, terepasztalra és képeslapokra illő viaduktokkal, színesen pöfékelő vonatokkal - vidám, muskátlis-faszerkezetes családi fogadó, kristálytisztán csobogó hegyipatak, szurdok, fenyvesek, kakukkosórák, boldog turisták és elégedett vendégek, egészségesen kolompoló bocik mindenhol - ilyen körülmények között még dolgozni is biztos jobb lesz, mint otthon bárhol! Nem csoda, hogy itt mindenki 90 éves koráig él... Mintha csak nyaralnánk. Ez annyira szép és tökéletes, mint a képeken - nem is lehet igazi. Barátságos tulajdonosok és leendő kollégák: azonnal kapjuk a mesés, faházillatú saját szobákat a szállodában saját tévével, nem lesz itt gond. Gyorsan üdítő, vacsora, minden kívánságunkat lesik. Holnap reggel 7-kor jelentkezzenek ott az Ivica Gotovinánál, ő lesz a főnökük. Micsoda nyár lesz!

Bevetted? Elhitted, hogy ez szép és jó lesz? Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ. Modern, önkéntes alapú rabszolgatartó társadalom. Másnap kora reggel ott áll az üvöltöző igazgató - azonnal átköltözni a személyzeti szállásra, a vendégek már várnak, na mi van, zack-zack! - ordítozó, senkiházi, műveletlen, magát királynak képzelő - kanakenakzentussal és rossz nyelvtannal beszélő - horvát kisfőnök; debil, németül alig tudó, tizensok éve ott élő rosszarcú jugoszlávok; németül semmit nem beszélő olaszok (cigirendelés: ein!); orrhangon makogó, bamba portugálok a bajszos nőikkel (amanha frei) - aki német, az csak a tulajdonos és 1-2 helyettese lehet. A többi az nem német, bevándorló meg osszi - megmondta a főnök is. Az pedig külföldi. Ha hiba nélkül elmondasz egy alapfokú mondatot, már isten vagy - és a többieket nézve tényleg. Portugál gyerektől kérdés: -Hol dolgozol? -Office. Hű, az nem semmi, ilyen egyszerű lélek, és mégis az irodában tolja. Csak később derül ki, hogy az office bizonyos régiókban = fehérmosogató. A személyzet egymásra alkalmazott megnevezései: Buffetschlampe (pultoskurva), Tellertaxi (levespostás) és Küchenschabe (húspocsékoló - itt: csótány). A tulajdonost mindenki magázza, ő pedig mindenkit tegez, aki Ausländer (inkl. NDK-s).

Felmerülő kérdések: Hol van egyáltalán német ebben az országban, és mit csinálnak azon kívül, hogy a bevándorlók kiszolgálják őket, főznek, mosnak, takarítanak rájuk, vezetik a buszaikat, házakat építenek, autót gyártanak nekik - és persze egyben meglopják, terrorizálják, gyűlölik őket? Sikeres-e az az ember, aki magyar szinten jó sok pénzt keres meg Németországban vendéglátósként azzal, hogy nem magyar gazdagokat, hanem német átlagembereket szolgál ki? Milyen ember az, aki egy életen át kész ezt csinálni a munkával és az ingázással együtt?

Junge! Azt hitted, felszolgálni küldünk? Ott most van elég ember. Egy tanulót kértünk, kettőt küldtek. Örülj, hogy maradhatsz. Most itt leszel a büfében, aztán meglátjuk. Csak gyorsan, schnell-schnell, schneller, zack-zack, érted? Különben mehetsz zurikk nach Ungarn sofort, gell? Még egy ilyet meg ne lássak, mert megyünk zum Chef, ha, rozumjes? Büfé, előkészítés, mosogatás - konyha, feketemosogatás (heiß!) - szerviz, felszolgálás, reggeliztetés fél hattól mindennap, de szép is volt! Junge! Itt, errefelé a fejünkkel kell dolgozni, nem a seggünkkel, weischtu? A semmiért is üvöltözés, indokolatlan stresszelés a legnyugodtabb, délutáni, söröző vendégeknél is - idegbeteg, személyeskedő tulajdonosok és főnökök, roncs dolgozók. Nein! Nein! Diese verdammte Scheiße!

Kellemes kis fekete-erdei családi fogadó? Ételgyár és szálloda, külön büfével, szuvenírbolttal és rendezvényekkel. És tényleg egy család az üzemeltető - csak van még vagy ötven alkalmazottjuk. És jönnek és jönnek a buszos csoportok együtt és egymás után - az elzászi franciák egy szót se tudnak németül, a svédek után egy morzsa se marad az abroszon, az amerikaiak hamburgereznek; csak ma már vagy harmincan fényképezkedtek a műanyag tehénnel, ahogy letérdelve, viccesen fejik. A kurva anyátokat mind, kellemes üdülést. Japánok, koreaiak, kínaiak - egyszerűen csak Asiaten - hihetetlen megoldásokhoz folyamodnak: üvegpohárba nutella, méz, müzli, lekvár és kakaó, kis tejjel. Barnakenyérre nutella és felvágott. Persze annyi eszük volt, hogy otthagyják. Az asztalokon és alattuk óriási kaja- és szeméthegyek, gusztustalan evés. Természetesen továbbra is tisztelünk minden, a sajátunktól eltérő kultúrát. Arab csoport - az idegenvezető akkor jön rá, hogy a lebeszélt menü mégsem jó, mert ez sertés. Hopp, moslékba az összeset, ötven emberre újra főzni húsz percen belül, zack-zack. A vajért fizetni kell? Akkor két adaggal kérek. Ha van jatt, azt tanuló nem teheti el, csak az asztalt felügyelő "rendes" felszolgáló. Persze nem kap belőle egy pfenniget sem. Praktikantnak marad az asztal leszedése, újrahúzása, megterítése, takarítás, mosogatás, rendrakás, cipekedés. A juttatás a szálláson és a napi három (szegényes) étkezésen kívül havi 350 márka - ami amúgy több, mint a német Azubiké (Auszubildende-r: szakmunkástanuló).

Vicces sztorik? A konyhán mindenki fingik - a felszolgálók ezért is irigyek a szakácsokra. A szakácsgyerek hatalmasakat tol ki, mutat felfelé: Lampe isch kaputt. Konyha-szerviz csak külön helyiségekben étkezik. A külföldiek üvöltetik a Modern Talkingot a magnón, német gyerek belázad, hogy kapcsoljuk már le ezt a szart. -Miért, ti németek büszkék lehettek rájuk... -Mert ti magyarok büszkék vagytok Karel Gottra? Vajdaságba települt boszniai szerb gyerek: dehogyis van bármilyen ellentét a magyarok meg miközöttünk. Úgy vannak, mint te meg én: barátok. Nem bántja őket senki. Több vicces nem nagyon volt.

Kapcsolat az otthoniakkal hagyományos levélben - bennük a mindig hőn áhított újságkivágások otthonról. A sárga Deutsche Post-os Golf érkezése egyenértékű a magyar pénzespostáséval hónap elején. Néha-néha csomag olvasnivalóval, téliszalámival, hetente ritkán r-beszélgetés vagy hívókártya pofátlan összegekért. A lassan cammogó hetek éveknek tűnnek, magyar szó pár hasonló vendégmunkás sorstárson kívül sehol. Hogy mi történik otthon vagy akár a német külvilágban, az valami nagyon távoli, sejtelmes-ködös talánynak tűnik. De biztos jó lehet ott, mert itt nagyon szar. Amíg otthon a többiek három hét alatt letudják valamelyik budapesti szállodában a gyakorlatot pár ezer forintért, mi itt szopunk egész nyáron. Gyerekmunka, sok pénzért! Ők meg már biztos a Palatinuson henyélnek, és otthon a Muter főztjét zabálják... Életünk alvással és munkával telik: a heti egy szabadnapon pedig próbálunk menekülni a környékről is, hogy ne hívjanak be hirtelen egy kis különmunkára - ha bírjuk energiával és nem alusszuk át az egész napot a kimerültségtől. A mikrokörnyezet itt a semmi közepén - a legközelebbi falu kétórányi sétára található - egyben minden. A szobatárs, a személyzeti szállás, az idióta, hangoskodó külföldi kollégák, a pár otthonról elhozott kazetta (azóta se bírjuk meghallgatni őket), a szétolvasott könyvek, a rádió, az egyre inkább elnémetesedő álmok és gondolatok. Munkakezdés reggeliztetésnél 5:30-kor (Frühdienst - korai műszak) , de leginkább a Teildienstet (részműszak) szereti a vezetőség erőltetni - reggeltől ebédidőig munka, utána pihenés (alvás) késő délutánig, majd vissza zárásig, megint alvás. A munkaerő optimális kihasználása, a mindig érvényes vendégforgalomra alkalmazva - és persze nem tudsz csinálni kb. semmit a napoddal. Egyedüli remény a rossz idő: akkor nincs annyi vendég, bár munkát a semmiből is teremt a felettesed.

De most, hónapok után végre történik valami a szállodában. Állítólag magyar vendégek érkeztek, talán ők azok ott? Mondanak mindenfélét, nem akarunk lukra futni. Megközelítjük őket óvatosan - mintha tényleg magyarul beszélnének. Teszünk még egy kört, észrevétlenül. Valóban magyarok.

-Sziasztok, csak nem magyarok vagytok?

-Te, ez a pincérgyerek meg mit akar itt?

-Fogalmam sincs.



-Tibikém, lassan elég lesz - mintha csak nagyfateromat hallanám. Amúgy igaz: külföldön mindenki csak a magyart kerülje el, mert az hagyja mindig cserben, és döfi hátba. De mindez még nem változtat a tényen, hogy ez a rohadt kapitalista Bitumex a havi 450 bruttóm és egészségügyileg kiemelten kockázatos ülőmunkám mellé képtelen egy normális kávégépet meg papír kéztörlőt biztosítani. Fasz kivan ezekkel, phöjj. Megyek a Phadowonhoz - ott túrórudi-automata is van -, vagy a UK-be, most már tényleg... az a baj, hogy hagyjuk magunkat, ezek a multik meg bármit megtehetnek velünk. A családi kis- és középvállalkozásokat kéne inkább...

37 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2011.07.05. 23:27:38

Saját élmények, ugye? Nagyon jó :)

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.07.06. 00:07:01

Ennek a posztnak viszont minden szava igaz. Az öcsém szinte betű szerint átélte mindezt a francia Alpok egy festői kisvárosában. Azóta is ideges arcrángást kap, ha meghallja a hely nevét.

Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2011.07.06. 07:05:27

Ez egy tizenhat tonnás lelkiteher reggelire. Ezen fogok gondolkodni munkába menet.

2011.07.06. 07:19:29

Egy munkahely, akkor is csak munkahely, ha a világ leggyönyörűbb helyén van.

Most is kb ennyi a gyakornokok fizetése, 400€, de nem dolgozhatnak napi 5-6 óránál többet. Külföldi estén a Volkshochschulet fizetni kell.

Fearzone 2011.07.06. 07:41:19

Jaj basszus de szép emlékek, osztálytársak Olaszországba mentek ki gyakorlatra mesélték milyen remek volt. 1 hétig tengerparton alvás, fürdés csak a sós vízben, kaja üres kenyér...mindez azért mert az olasz testvériskola azt hitte csak 2 héttel később érkeznek..de ők mekkora jófejek, hogy nem várták ki a 2 hetet és befogadták a szerencsétlen 16 éves magyarokat.
Itthon is jó volt 1 hónapot dolgozni kb. 2000 Ft-ért, kaját nem adtak hiába járt volna, persze a beledet kidolgoztad. Én azóta nem vagyok hajlandó étteremben enni.
Ötödéven idehgenvezetői gyakorlat: Mutasd be a Bazilikát az osztálynak. Azt hiszik te vagy a hivatásos idegenvezető 2 perc múlva már 80 embernek magyarázod hogy a jobb oldali oldalhajóban mit láthatunk....a paraszt persze kérdez, hogy felvágjon a csoportja/családja előtt (nincs az a hülye akit komolyan érdekel hány ablaka van egy bazilikának) te meg rettegsz mert igazából jegyre felelsz....a külföldiek is betalálnak pár agyrém kérdéssel....az osztálytársak röhögnek rajtad...nem baj övék lesz a Líceum ott is sok a túrista.

Ugyandehogy (törölt) 2011.07.06. 09:15:51

hát ez most jókor jött, a gyerekem épp most megy ki...

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.07.06. 09:41:25

@Fearzone: A digók _minidg_ elkúrják a szervezést. Akkor is, ha tíz éven át mindig július első szombatján érkezel valahova. Én ilyentájt rendszerint zenekarral jártam Európát és volt egy olasz hely ahova mindig a fenti időpontban érkeztünk meg. Mindig tíz napra, ugyanaz a falu, és amikor ötödjére mentünk akkor is ment a kapkodás, mintha Berlusconi öt perccel korábban szólt volna oda, hogy az esti bulira véletlenül 2X50 román gimnazistalányt küldtek, ezt az ötvenet pár napra el kéne szállásolni...
A Római Birodalom egy furcsa véletlen volt, és a hanyatló erkölcsök, amelyről Cicero beszédei szólnak valójában az olasz etnogenezist írják le. Azóta se megyek a környékre se.

Alapvető élelmiszer 2011.07.06. 10:31:57

@Professor Pizka: Kéne egy újabb adad Mussolini. Az olasz közbeszéd szerint ha sokat nem is köszönhetnek neki, de a vonatok legalább azóta pontosak.

Styxx 2011.07.06. 11:20:45

Hát ez csodás. Ivica Gotovina meg mehet Hollandba a konyháról lenyúlt strúdelekkel uncsitesóját táplálni, a Tony Casht.

Héttörpe (törölt) 2011.07.06. 11:50:40

Annyira ráálltam a tematikára, hogy a "zöldellő Alpokat"
cöldellőnek olvastam elsőre. Ez gáz?

lárvalányhaj 2011.07.06. 12:19:11

Én egy ideig közelről szemlélhettem egy exjugó gásztárbájter-kolóniát. Az illető kolóniában az egykori délszláv állam legelmaradottabb, legputtóbb részeiről származó, hihetetlenül egyszerű és primkó elemeket sikerült összegyűjteni. Nem mindenki volt ilyen, de a nagy többség igen. Számomra a legdurvább a hihetetlen anyagiasságuk volt. Mindent csak pénzben tudtak mérni, és magasról lenéztek mindenkit, aki náluk rosszabbul szituált volt (= nem volt Mercedese, ill. kilós fukszok a nyakában). Ez valahol érthető, mert az egész életükben az adja az egyetlen örömet, hogy időnként hazamennek az anyaországba, és ott frenkiznek a kint megszerzett javakkal á la Surda.
A másik sajátossága ennek a vidám embercsoportnak a seftelés. Voltak olyan arcok a társaságban (jellemzően fogatlan, lecsúszott pasik, és szétivott fejű, koszlott nők), akik konkrétan abból éltek, hogy a pipereboltokból, a nagy divatmárkák üzleteiből, és más helyekről ruhákat okosítottak, amit a kolónia egyik-másik tagja bagóért megvett tőlük, és jókora felárral továbbpasszolta a többi arcnak. Ez a jövedelem gyarapításának teljesen bevett, szociálisan elfogadott módja volt.

Az egész iszonyú gáz volt, nem is értem, hogy értelmes ember hogy bírja ki ebben a közegben, pláne hosszabb ideig.

2011.07.06. 12:55:00

Mit sem változott a világ azóta... Gondolom a magyarok által üzemeltetett hüttékben sem jobb a helyzet mostanság!

Fearzone 2011.07.06. 13:00:06

@Babette_: Szakmai gyakorlat néven futó emberkínzásra?

Alapvető élelmiszer 2011.07.06. 13:23:12

És az a "szép", amikor ők hazajönnek, nem merik bevallani, hogy mekkor szopás volt az egész munka, ezért úgy adják elő, hogy a legkirályabb munka volt és nem is értik, hogy miért nem próbálták már ki korábban.

Innen van ez a generációs félreértés.

Styxx 2011.07.06. 16:25:32

@lárvalányhaj:
Ezekre a szervezett, nyugaton lopenderekre önálló kifejezés is van: saner.

Jól megfogtad a jugó gasztarbajterek kivagyi, sivár, anyagias igénytelenségét.

A Riblja Corbának erről van egy zseniális száma. Ugyan zeneileg jóval egyszerűbb, mint a Csík Zenekar-féle Most múlik pontosan feldolgozás, de szerintem ez a két dal az egyedüli, ahol sikeresen ötvözik a rockot és a népdalt, illetve a Corba-számban a mulatós, műdalt, az álnépdal, ún "národnyákot"
1:15-nél van az első váltás
www.youtube.com/watch?v=C7BdiL-e3uo&feature=related

Íme a szöveg hevenyészett fordításomban:

Gastarbeiter dal

Úgy érzem magam mint egy szarkupac
De mindezt nagy titokként leplezem
Csak hallgatok, pedig hangosan káromkodnék
Oj, Frankfurtom, hogy basznám meg a Majnád!
Nem mozdulok ki, otthon gubbasztok
Szorgalmasan gürizek hétköznap
Minden márkát a fogamhoz verek

Alig várom, hogy eljöjjön a szombat
Amikor národnyákokra tombolok
Nyakkendőt kötök
És az Asszonnyal kitámadok
Elverem az egész fizetésem
Ha meghallom Szülőföldem dalát
Totálisan kirúgok a hámból

Amikor a mi zenénk átitat
Sekélyességem a segglukamig áthat
Piálok és csevapot zabálok
Az ingemről szaggatom a gombom
A mulatság felpörget egy kicsit
Az egész bagázs márkákkal díszítik

Vasárnap dél körül ébredezek
Emlékezni próbálok, de minek?
Darálthúsgombócnak érzem magam
Talán még az Asszonyt is megkúrtam?

Ugyandehogy (törölt) 2011.07.06. 17:12:57

@Fearzone: nem, egy cégtől kapott ajánlatot, akinél itthon dolgozott.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.07.06. 17:15:52

@Babette_: Akkor valószínűleg nem lesz gond.

Ugyandehogy (törölt) 2011.07.06. 17:49:05

@altoid: nagyon remélem, különben megemlegetik.
csak azért aggódom, mert csak kinn írják meg a szerződést. a gyerekem meg egy laza huszonéves.
nálam is lazább.
persze, lehet, hogy ez előny:)

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.07.06. 18:46:05

@Babette_: Elvileg köti őket a kinti munkajog. A gyakornoki státusz teljesen más, ráadásul amikorról Tibi posztja szól, még nem voltunk EU tagok.

Ugyandehogy (törölt) 2011.07.06. 19:02:45

@altoid: te ott élsz? akkor írhatok neked levelet?

A Tyne folyó déli partja 2011.07.06. 20:01:28

@Frengi: ráadásul, ha dolgozol, nem is látsz belőle semmit...

Fearzone 2011.07.06. 20:29:08

@Babette_: Ne aggódj a laza huszonéves jobban feltalálja magát mint a "csendes-rendes jógyerek".

Ugyandehogy (törölt) 2011.07.06. 20:44:09

@Fearzone: szerintem is, de a lazaság mellett ez egy rendes gyerek. ilyenre akartam, sikerült:)

igazából azért aggódom, mert nem éppen jó passzban van mostanság, nehogy egy csalódás még jobban leverje, másrészt meg az a dolgom, hogy aggódjak:))

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.07.07. 02:42:21

@Styxx: Szép! Húsz év múlva viszont ez lesz belőle:

www.youtube.com/watch?v=diaozOsUgAg

...igaz, ezek már nem feltétlenül maguktól mentek gasztarbeiterkodni. Mindenesetre ez is egy réteg. "Kedvenc" videóm a témában, és hogy a következő Insajd-posztot is spojlerezzem:

www.youtube.com/watch?v=8ogFO1elcNI

Tenisz, érted. Az úriemberek sportja.

(Tibitől bocs az offért)

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.07.07. 18:45:36

Kár ezért a posztért, több figyelmet érdemelt volna. Persze lehet, hogy viszonylag kevés olvasónak volt meg ez az élménye, de tény, hogy a 90-es években, de gyakorlatilag az EU-csatlakozásig mindenki, aki Nyugatra került dolgozni, megtudhatta mennyire vették ott emberszámba a kelet-európai "testvéreket" (lásd a posztban). Szerencsére azóta ez sokat javult, legalábbis én így tapasztalom.

Fearzone 2011.07.07. 20:09:54

@altoid: Nekem is tetszett...előhozta a középiskolás emlékeket (idegenforgalom/vendéglátás) A szakmai gyakorlatok borzalmait és örömeit. A szeptemberi élménybeszámolókat, hogy ki mit tanult a nyáron, hogy melyik éttermet kell elkerülni, hogyan hígítsuk szakszerűen az őszibaracklevet, hogy mennyit gyakoroltuk a rohadt "pincérgyújtást" (azóta sem tudom), vagy hogy anyám mennyire kiröhögött amikor felpróbáltam a szakácsruhát. :)

Riley 2011.07.08. 12:49:54

hidegrázós emlékeket idézett fel bennem ez az írás a négy évvel ezelőtti gyakorlatom kapcsán. a teildienstnél még egy fél könnycseppet is elmorzsoltam :D

Gaius Plinius Secundus 2011.07.09. 23:23:18

Ehhez annyit tennék hozzá hogy ennek ellenére én aki szintén dolgoztam kint, igaz irodában mint gyakornok azt tudom mondani hogy még mindig sokkal jobban megbecsülnek kint mint itthon, és nem csak a pénzről beszélek.

Plusz tény hogy magyarként jóval egyszerűbb dolgod van mint mondjuk arabként, és még kedvelni is fognak, főleg a déliek.

A kulturális különbségek meg nem annyira nagyok hogy ne tudd őket áthidalni.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.07.10. 00:46:49

@Gaius Plinius Secundus: az iroda a következő rész lesz, ott tényleg nem volt gond. Vendéglátózni viszont ne akarjál, abból a legendás megbecsülésből nem sokat fogsz tapasztalni :)

Amúgy minden jó, ha jó a vége: sok-sok év után itthon dolgozom és "megbecsülnek" (bár nem tudom, ezen mit ért mindenki). Legalábbis úgy érzem.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.11. 12:18:00

@altoid: jó neked, hogy javulást tapasztalsz. Minden német nyelvterületet megjárt ismerősöm és rokonom beszámolója pontosan egybevág a posttal. Pedig ők már nem a kazettatekergetős időszakban mentek ki, hanem mostanában, sőt néhányuk most is kint van.

Az összes ilyen ottani meló baromi szenny állítólag, de főleg a vendéglátásban álltak rá a rabszolgáltatásra, ahogy hallom. A gyakornoki munka állítólag jobb, de kevesebb a pénz is. A klasszikus vendégmunka viszont már csak ilyen ezek szerint és nem meglepő olvasni, hogy régen sem volt jobb. Szép remények, pedig most akarok én is kimenni német vagy angol nyelvterületre :-(

A munkajog is csak elvileg köti őket, gyakorlatilag tesznek rá, úgy hallom. Csak azt nem értem, miért nem tudnak egy kicsit jobban bánni a munkaerővel. A fizetés így is, úgy is x összeg, ottani amúgy sem vállalja ennyiért, még a segély is jobban fizet, aztán még nem említettük a szar munkakörülményeket. Nekik is jobb lenne, ha a jómunkásember kicsit normálisan tudna "letölteni" egy ilyen "etapot".

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2011.07.11. 13:47:16

@Devourius: Na ja, az mondjuk nem lep meg, hogy a vendéglátózás ugyanolyan nettó szívás mint anno dacumál. Nem is arra írtam, hogy jobb a helyzet, hanem hogy az egyszeri K-európait már nem nézik le annyira mint régen. Egyrészt EU-tagok vagyunk, hivatalosan ugyanazok a jogok illetnek minket, mint bárki mást, és ez bizony számít. Másrészt már megszoktak bennünket, és tapasztalták, hogy nem vagyunk rosszabb munkaerő a helyinél (sőt). Persze a tré meló attól még tré meló marad, de önmagában attól, hogy magyar vagy nem fog hátrány érni.

Albu 2023.02.04. 01:59:21

@Styxx: Klipp is van a Čorba-féle vendégmunkás dalhoz: www.youtube.com/watch?v=06i2IFTIx5g
süti beállítások módosítása